„De nem jobb-e egy örömökkel és fájdalmakkal teli nagyszerű élet, mint egy középszerű?” 135 éve született Lion Feuchtwanger, a Jud Süss és A zsidó háború című könyvek írója, aki történelmi regényeivel a maga korát próbálta értelmezni.
Lion Feuchtwanger 1884. július 7-én született Münchenben, egy gazdag gyáros családból származott. A família a császárság és a német nemzeti tudat lelkes híve volt, a hazafiasság is közrejátszott abban, hogy Lion az egyetemen germanisztikát hallgatott. Megtanult még szanszkritul, eredeti nyelven olvasta a görög és római klasszikusokat, apja támogatásának köszönhetően világlátott fiatalember lett. Doktori címet szerzett, folyóiratok szerkesztésébe fogott és hamarosan már drámákat írt. Művei kezdetben kedvező fogadtatásban részesültek, Hadifoglyok című írását viszont betiltották.
„Tudta nagyon jól, hogy egyetlenegy realitás létezik csak ezen a világon: a pénz. Háború és béke, élet és halál, asszonyi tisztesség, oldó és kötő pápai hatalom, a rendek szabadságvágya, az ágostai hitvallás tisztasága, a tengert átszelő hajók, a fejedelmek hatalma az uralkodáshoz, az Újvilág megtérítése, szerelem, jámborság, gyávaság, bujaság, bűn és erény: mindennek forrása a pénz, és minden pénzzé lesz újra, és minden kifejezhető – számokkal.” (Lion Feuchtwanger: Jud Süss)
A tilalom csak jót tett hírnevének, felfigyelt rá Thomas Mann; ekkoriban kötött életre szóló barátságot a nála jóval fiatalabb Bertolt Brechttel. Harcolt az I. világháborúban, a kínzó tapasztalatok nyomán egyre inkább rokonszenvezett a baloldali eszmékkel, bár igazán soha sem lett szocialistává. Az 1918-as bajorországi megmozdulásokkal még szimpatizált, az 1923-as sörpuccs azonban már szorongással töltötte el. „Meglehet, anekdota, hogy 1919 nyarán a müncheni dramaturg, Brecht felfedezője, doktor Feuchtwanger egyszer a Hofgarten teraszán üldögélt barátaival, amikor egy ismeretlen adta fel a zakóját, majd a viszontszívességként egy mappába rejtett rajzsorozatot próbált rátukmálni. Nemcsak Sztálinnal találkozott Dr. Feuchtwanger hanem a Hofgarten teraszán a rajzait áruló készséges Adolf Hitlerrel is.” (Marta Feuchtwanger: Csak egy feleség)
Első regénye, A csúnya hercegnő tette ismertté a nevét, az Eredmény és a Jud Süss című regény révén pedig már világhírűvé vált. Történelmi regényeiben pontosan láttatta a jelenben játszódó történéseket, így az antiszemitizmus és a náci mozgalom erőre kapását, az európai létet fenyegető veszélyeket.
Népszerűsége átok is volt egyben: hamar a náci propaganda célpontjai között találta magát. Hitler 1933-as hatalomra jutásakor már tudta, nincs helye a birodalmi Németországban. Az 1933-as könyvégetés során az ő könyvei is a lángok martalékaivá váltak. Franciaországba menekült, a következő hét évben ott írt. A franciául és angolul is kiválóan beszélő író mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy németül írjon, és a fordításokat maga ellenőrizte. Ezekben az években írta meg a Jud Süss „folytatását”, az „Oppermann-tetralógia” következő darabjait és a József-trilógiát. Ennek első kötete, A zsidó háború sikere nyomán üdvrivalgás köszöntötte Moszkvában és Washingtonban is. Az írót, akit Roosevelt és Sztálin is személyesen fogadott, hazájában megfosztották állampolgárságától, házát lerombolták. 1940-ben a németekkel együttműködő francia hatóságok internáló táborba hurcolták, ahonnan csak felesége és egy amerikai újságíró segítségével sikerült megszöknie, majd Amerikába menekülnie.
„Örülök, hogy a városok és a társadalmi kötöttségek korszakában élünk, nem vágyom vissza a sivatag, az intuíció és a próféták idejébe. Ha valaki manapság prófétának adja ki magát, azt én csalónak vagy bolondnak tartom, és ha valaki a maga bebizonyíthatatlan intuícióját akarja kijátszani az én bebizonyítható tényeim ellenében, dühös leszek. Ellenségeimnek tekintem az olyan embereket, akik meg akarják tiltani nekem, hogy a fejemet használjam. Nem látom be, hogy az értelmes koponya miért lenne kevésbé alkalmas Isten megismerésére, mint az, amelyikből hiányzik az ész.
József szellemi gőgjét sok döfés érte az elmúlt hetekben; jólesett most Justus szavait hallgatni, sőt még többet akart kiszedni belőle.” (Lion Feuchtwanger: A zsidó háború I-II.)
Németországba csak az ország kettéválása után látogatott vissza, az NDK-ban visszakapta állampolgárságát és doktori címét is. A Humboldt Egyetem díszdoktorává avatták és kitüntetésekkel halmozták el. Életének utolsó évtizedében még olyan remekműveket írt, mint a Róka a szőlőben, a Balgák bölcsessége, valamint a Goya. Lion Feuchtwanger 72 évesen, 1958. december 21-én hunyt el Los Angelesben.
