A kolozsvári Bánffy-palotában megtekinthető még a Markó és követői című kiállítás, amely id. Markó Károly és követőinek művészetéről, a klasszicizmus és a romantika kapcsolódásáról, a természet rajongásának nyílt felvállalásáról szól.
Id. Markó Károly művészetét a klasszicizmus és a romantika irányzatai alakították: művészetfelfogását egyaránt jellemezte az antik kor eszményeihez való visszanyúlás és a művészegyéniség belső világának feltárása.
Vannak helyek, városok, tájak, ahol azonnal otthon érezzük magunkat, azonnal hagyjuk, hogy a helyi légkör a magunké legyen, és azonnal felvesszük a helyi ritmust, életmódot. Románia második legnépesebb városa, Kolozsvár (románul ma Cluj-Napoca) ilyen város. A városba látogató akkor érzi át igazán Kolozsvár szellemét, amikor szembetalálkozik a büszke lován ülő Mátyás királlyal (Fadrusz János szoborcsoportja, 1902), a „felhők felé nyújtózkodó” gótikus Szent Mihály-templommal és a főteret körbevevő palotasorral, kiváltképp a Bánffy-palotával.
Kolozsvár főtérének északkeleti oldalán található palotában olyan személyek szálltak meg, mint Liszt Ferenc zeneszerző, Teleki József történetíró vagy I. Ferenc József magyar király, osztrák császár. A némi felújításra szoruló, színes múlttal bíró lenyűgöző épületet 1774-1785 között J. E. Blaumann építész tervei alapján barokk stílusban építették gróf Bánffy György, Erdély kormányzójának megrendelésére. Bár a téren egy a sok között, mégis állítom, hogy Kolozsvár egyik legjelentősebb barokk épületéről, ugyanakkor Románia 18. századi építészetének egyik meghatározó építményéről van szó. Az épület gazdagsága a kőbe vésett dekoratív elemek mellett Anton Schuchbauer kivételes értékű szobrainak köszönhetők. A palota 1951 óta – Románia egyik legjelentősebb múzeumaként – a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak ad otthont, gazdag gyűjteménye több mint 12 ezer festményből, szoborból, grafikai művészeti darabból áll. Ebben a patinás Bánffy-palotában szeptember 18-ig még megtekinthetik az érdeklődők idősebb Markó Károly életművét bemutató kiállítást. Bevallom, Markó-festményeket nézve azzal szembesültem, hogy bármennyit is olvastam és írtam már róla eddig, nem ismerem eléggé ezt a művészt.
A 700 éves Kolozsvár tökéletes otthont ad a múltnak és a jelennek a jövőbe tekintve. A hangulatos modern kávézók és üzletek mellett hívogató a múzeum nyújtotta csend és a magyar tájképfestészet megteremtőjének festményei.
Id. Markó Károly művészetét a klasszicizmus és a romantika irányzatai alakították: művészetfelfogását egyaránt jellemezte az antik kor eszményeihez való visszanyúlás és a művészegyéniség belső világának feltárása. Először 1899-ben a Nemzeti Szalon falai között ismerkedhetett meg a publikum Markó és fiai 52 festményével, és mintegy száz kisebb rajzával, 1951-ben a Fővárosi Képtár mutatott be egy kisebb emlékkiállítást Markó és követői munkáiból, az MNG 1991-ben rendezett átfogó tárlatot Markó Károly grafikáiból.
A magyar tájképfestészet első, iskolát teremtő mestere, idősebb Markó Károly Lőcsén született 1791-ben. Pályakezdése Kolozsvárhoz és Pesthez kötődik, ahol művészképzés hiányában mérnöki tanulmányokat végzett. Kisebb megszakítások után 1822-től a bécsi akadémián folytatódtak a felkészülés évei, majd Kismartonban és Gömörben dolgozott, ekkor festette meg fiatalkori főművét, a Napfényes Visegrádot. Ekkorra érlelődött meg benne az itáliai utazás vágya, s először 1832-ben érkezett Rómába, ekkor készült például a Róma látképe című műve, 1843-ban Firenzébe költözött, ahol megalkotta a Naplemente című képet a bécsi képtárnak. A Firenze melletti Villa Apeggiben halt meg 1860-ban.
Bár élete nagy részét külföldön töltötte, tanítványai és gyermekei – ifj. Markó Károly, András, Ferenc és Katalin szintén a művészpályát választotta – a Műegylet kiállításai révén a magyar művészeti élettel rendszeres volt a kapcsolata. Korának egyik leghíresebb tájképfestőjeként gondos elmerüléssel, klasszicista stílusban festette képeit. Számos festménye van külföldön köz- és magángyűjteményekben, önarcképe a firenzei Uffizi képtárban látható.
Szeptember közepéig a Bánffy-palota több szobájának a falát díszítik id. Markó tájképeinek jónéhány ismert darabja, köztük A vihar előtt, A halász vagy a híres Tivoli című festmények, őket a mitológiai festmények követik. Megtekinthettem a Diana megsiratja az elejtett szarvast, a Páris ítélete, az Bacchus születése, az Ino és Melikertes a tengerbe zuhan című festményeket, valamint az 1850-ben festett Diana és Callisto történetét feldolgozó kétméteres vászon, amely a Markó-életmű egyik legnagyobb méretű alkotását.
Festményeit tekintve szembetűnik, hogy Markó egyrészt felismerte a természetnek a művészetben játszott szerepét, s a természet imádójaként megpróbálta annak minden apró részletét és hangulatát a lehető leghűbben visszaadni, másrészt műveinek pontosságával az akadémiai oktatás követelményeinek is igyekezett eleget tenni. A falevelek árnyaltsága éppúgy fontos volt a művész számára, mint a tenger tajtéka vagy az alakok drámai ereje.
És ha már említettem a tanítványokat, tudom, nem fogom soha elfeledni ifj. Markó Károly Itáliai táj pihenő alakkal című festményét, mint ahogy Telepy Károly Sziklás táj vagy Ligeti Antal Bodrogközi táj című műve is a látogatóval marad.
A Markó és követői című kiállítás anyagát Hessky Orsolya válogatta nagyrészt a Kovács Gábor Gyűjtemény anyagából, amelyet a kolozsvári Szépművészeti Múzeum három műve, illetve a Magyar Nemzeti Galéria festményei és grafikái egészítenek ki.
