Európa legrégibb kútjait azonosították német régészek. A korai telepesek több mint hétezer éve készítették a kutakat tölgyfából, hogy biztosítsák vízellátásukat.
A szakértők számára nagy meglepetést jelentett a Németországban talált lelet, mivel így világossá vált, hogy az emberek már jóval az első fémszerszámok felfedezése előtt nagyszerű faépítményeket készítettek. Az első földművesek feltehetőleg az első ácsok is voltak egyben – írta Willy Tegel, a Freiburgi Egyetem régésze a PlosOne című szaklapban. A négy kút az elmúlt évben került elő Lipcse közelében. Készítői mintegy hét méteres mélységben bélelték ki az aknát fával. Felhasogatták a törzseket, és a deszkákat sarokkapcsolással illesztették össze, ládaformát képezve. A kifinomult technika meglepte a kutatókat.
A közép-európai kultúra jó hétezer évvel ezelőtt élte virágkorát a régészek szerint. A vadászok és gyűjtögetők lassan letelepedtek, létrejöttek az első falvak. Eddig azonban szinte semmit sem találtak, ami az egykori faházakból fennmaradt volna. Ezért a szakértők csak feltételezésekbe bocsátkozhattak arra vonatkozóan, hogyan is nézett ki az élet akkoriban.
A talaj vízszintje alatt lévő deszkák az oxigén hiánya miatt élték túl az elmúlt évezredeket. Az évgyűrűk segítségével a szakértők arra következtetnek, hogy a fákat időszámításunk előtt 5206 és 5098 között vágták ki. Dietrich Hakelberg régész szerint elképzelhető, hogy a megtalált, a vonaldíszes kerámia kultúrájába tartozó kutak alatt még régebbiek is vannak.
