Akár III. Alexandrosz, azaz világhódító Nagy Sándor makedón király sírját is rejtheti egy feltárás alatt álló ókori mesterséges domb Észak-Görögországban.
A munkálatok befejezéséig az ország kulturális minisztériuma óva int az ehhez hasonló merész spekulációktól. Az ásatás helyszínén, az Athéntől 600 kilométerre északra fekvő Amfipolisznál tartózkodó régész, Aikaterini Peristeri reményei szerint „jelentős személy vagy személyek” maradványait fogják megtalálni a domb alatt.
Nagy Sándor holttestét uralkodók, kincskeresők, kalandorok, írók és rendezők keresik, a történelmi titkok kutatói és tudói egy sorban említik a Szent Grállal, a frigyládával és Atlantisszal, számtalanszor vélték már megtalálni, de eddig minden hír hamisnak bizonyult. A sír helyeként felmerült már Szumátra, az Indiai óceán keleti végén lévő óriási sziget és Velence egyaránt szerepelt, mint lehetséges hely.
Időszámításunk előtt 323-ban Babilon falai előtt vert tábort a makedón hadvezér, ahol hosszú napokon át tartó dorbézolás után megbetegedett és 13 nap után meghalt. A halál oka egyes történészek szerint mérgezés, mások hozzáteszik, hogy talán alkoholmérgezés.
A görög internetes oldalak lelkesen fogadták a hírt, hogy a mesterséges halom az i.e. 4. századi makedón király, Nagy Sándor régóta keresett temetkezési helyét rejtheti magában, habár az ókor egyik emblematikus figurájaként számon tartott hadvezér sírjáról úgy tartják, hogy Egyiptomban van.
A görög kulturális minisztérium közleménye szerint a részben feltárt területen egy „rendkívül lenyűgöző” márványborítású falra bukkantak, amely az i. e. 4 század végéből származik. A lelet 500 méter hosszú és három méter magas. A minisztérium szerint azonban a munkálatok befejezéséig elhamarkodott lenne bármilyen történelmi személyiséggel összefüggésbe hozni a leletet.
