A szecesszió egyik legjelentősebb és legérdekesebb képzőművészének tartott Alfons Mucha-gyűjteményét tekinthetjük meg az egykori teniszcsillag, Ivan Lendl jóvoltából.
A prágai Városházán fog vendégeskedni 2013-ban a cseh származású, de az Egyesült Államokban élő egykori teniszcsillag, Ivan Lendl egyedülálló Alfons Mucha-gyűjteménye, amely a cseh szecesszió kiemelkedő mesterének majdnem összes eredeti plakátját tartalmazza.
A cseh grafikus 119 plakátot készített életében, Lendl pedig 116 alkotás eredeti példányának a büszke tulajdonosa – közölte Vlastimil Jezek, a prágai Városháza igazgatója. A már visszavonult teniszcsillag személyesen is részt vesz a tárlat 2013. február 15-re kitűzött megnyitóján, és emellett a kiállításhoz kötődően több kezdeményezést is szervez.
Lendl ez idáig saját otthonában állította ki az alkotásokat, amelyeket időről időre kölcsönad a világ különböző tájain működő jelentősebb intézményeknek. „Ez lesz azonban az első alkalom, hogy a nagyközönség egy helyen láthatja a gyűjtemény egészét” – mutatott rá Jezek, hozzátéve, hogy az 1905-1912 között emelt Városháza kiváló helyszínként szolgál a tárlatra, hiszen ez az egyik legkiemelkedőbb példája a cseh főváros szecessziós örökségének. Az épület díszítését mások mellett maga Alfons Mucha (1860-1939) álmodta meg.
Alfons Mucha 1860-ban született Morvaországban, majd miután nem vették fel a prágai Szépművészeti Akadémiára, 1879-ben Bécsbe költözött, ahol színpadi díszleteket készített. 1885 és 1888 között Münchenben és Párizsban folytatott tanulmányokat, majd a francia fővárosban telepedett le. A festő – aki műtermében fogadhatta a Tahitiról visszatérő Paul Gauguint – sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet, kötvényt, tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Az igazi hírnevet azonban 1895-ben Sarah Bernhardt francia színésznő megbízásából, Victorien Sardou Gismonda című drámájához készített plakátjai hozták meg számára.
Mucha ívekben és csigavonalakban, virágdíszekben és stilizált ornamensekben gazdag stílusa rövidesen népszerű lett és valósággal tolongtak a plakátjaiért. Neves keksz- és csokoládégyárak, más cégek vették igénybe szolgálatait termékeik népszerűsítéséhez. Párizsi kiadókkal is szerződést kötött könyvillusztrációkra. Az 1900. évi világkiállításon ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját, amely elnyerte a világkiállítás ezüstérmét.
A festő húsz évet szentelt Szláv eposz című sorozatának megalkotására, a 20 festményt 1928-ban a cseh népnek ajándékozta. Mucha 1939-ben Prágában az elsők között volt, akiket a nácik letartóztattak. Szabadlábra helyezése után, 1939 júliusában halt meg tüdőgyulladásban.
Lendl gyűjteményében kizárólag Mucha alkotásai sorakoznak. Az 1980-as évek egyik legkiemelkedőbb profi teniszezőjeként számon tartott sportoló a világ minden tájára ellátogat, hogy felkeresse a művész munkásságának szentelt tárlatokat. Korábban elmondta, hogy magángyűjteménye valószínűleg „foghíjas” marad: három alkotás még mindig hiányzik, egyet évtizedek óta nem láttak, a másik kettőt pedig egy New York-i, illetve egy hamburgi múzeum őrzi. A Mucha-plakátkiállítást megelőzően a Városháza a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő nagyszabású tárlatnak ad otthont.
Lendl az Egyesült Államokba disszidált, miután 1980-ban győzelemhez segítette Csehszlovákiát a Davis-kupában. A sportoló 1992-ben amerikai állampolgárságot kapott. Két évvel később, hátfájdalmai miatt befejezte profi karrierjét. Pályafutása során 94 tornát nyert, köztük nyolc Grand Slamet.
