A kecses, hajlékony organikus felépítésű bútorok a korabeli szecesszió és a kibontakozó Art déco és a Bauhaus ízlésvilágához igazodtak. Michael Thonet műbútorasztalos, a Thonet cég megalapítója 145 éve, 1871. március 3-án halt meg.
Thonet székeken ültek Renoir, Degas és Toulouse Lautrec modelljei, de Thonet bútort használt maga Picasso, Tolsztoj és Einstein is. Michael Thonet németországi születésű osztrák műbútorasztalos 1796. július 2-án született a Rajna melletti Boppardban. Apja tímár volt, de fiát asztalosnak szánta.
Pályáját egyszerű kézművesként kezdte, 1819-ben nyitotta meg parkettagyártásra szakosodott első műhelyét Boppardban. Hosszas kísérletezés után 1830-ban új műbútorgyártási technikát dolgozott ki. Gőzöléssel hajlította a falemezeket, melyekből négyet-ötöt összeragasztva furnért állított elő, és könnyű, hajlított vonalú széket készített. 1842-ben Metternich kancellár Bécsbe hívta, ahol a Lichtenstein-palota neorokokó belső berendezésén dolgozott.
1849-ben alakult meg a később világhírűvé lett Thonet Fivérek cég. Első nemzetközi sikerét az 1851-es londoni világkiállításon érte el. Bécsben alapított cége 1856-ban kapott kizárólagos jogot az általa kikísérletezett, bútorhajlító eljárásra. Ekkor jött létre a hat darabból és tíz csavarból álló, 14-es jelű híres szék, amelyet milliószámra szállítottak a világba, s amelyet ma is sok helyen használnak.
1852-ben a cég már a világ számos nagyvárosában rendelkezett lerakattal, s ezekben már volt katalógus, ami lehetővé tette a rendkívül széles körű terjesztést. Amikor privilégiuma megszűnt, akkor a cseh-morva területeken, illetve a magyar Felvidéken sorra alakultak a hajlított bútorokat készítő gyárak. Később bútorai világszerte elterjedtek, s nagy előszeretettel vásárolták e darabokat még Amerikában is.
Sikerét több tényező is elősegítette: a hajlításra legalkalmasabb bükkfa éppen a Kárpátok körzetében honos, s e térségben éppen akkor fejlődött ki a bútorokat tömegesen igénylő nagyvárosi élet, valamint a bankhálózat. Amerika újgazdag polgárai pedig az európai múlttal igyekeztek pótolni a maguk történelmét, legalábbis a lakberendezésben.
A huszadik század fordulóján a bécsi szecesszió neves művészei vettek részt a bútorok tervezésében, s az 1911. évi katalógus már 1400 tárgyat tartalmazott, a termelés 85 százaléka pedig exportra ment. Az 1930-as évek elején a Thonet-Mundus cég volt az első, amely berendezkedett a fémvázas bútorok gyártására, s itt kezdték el szériában gyártani a Bauhaus tervezőinek mára klasszikussá vált alkotásait.
A Thonet bútorok tetszése azóta is töretlen. Egy-egy Thonet darabbal a modern kor – akár minimalista – lakberendezője is szívesen egészíti ki a terveit. Nagyon mutatós és praktikus egy-egy régi, lomtalanításból átmentett Thonet-szék törülközéshez, öltözködéshez, amelyek ülőpárnája harmonizál a fürdőszoba többi textiljével.
A Thonet cég még sokáig – a két háború között is – megőrizte vezető helyét. A technológia fejlődésével, a nagyipari módszerek elterjedésével azonban a cég már csak egy lett a sok közül, de az eredeti Thonet bútorok még ma is értékesek. 1996-ban eladták a Lafo német menedzsment cégnek, 2001-ben pedig az olasz Poltrono Frau bútorgyártó cég vásárolta meg.
