A New York nemcsak a „legirodalmibb” kávéház, de hosszú évtizedeken keresztül a magyar művészeti, szellemi élet egyedülálló központja volt. 120 éve, 1894. október 23-án megnyílt Budapesten a New York Palota, földszintjén kávéházzal.
„…Pesten mindennap kettőtől éjfélig zsúr van, amelyen néhány százezer ember vesz részt, aki informálva van az ellenzéki és kormánypárti lapok állásfoglalásáról, ellenőrzi egyik lapból a másikat. Röviden: aki mindent tud… A premier után következő napon itt az egész város pontosan tudja, hogy mit ér a darab, a közítélet kialakul tizenkét óra alatt… És van művészkávéház, politikai kávéház, csoportosul járnak a kávéházba az iparosok, kereskedők, az orvosok, az ügyvédek, a tanárok, még az akadémikusoknak is megvan a maguk kávéházi asztala… A férfijellem itt a kávéházban fejlődik… mindenki elmés, mindenki cinikus, mindenki becsaphatatlan, mindenki csak az élet komiszságainak elviselésére van berendezkedve… a barátság felületesen fejlődik, pletykákon dől meg…” (Molnár Ferenc, Pesti Napló 1908. november 1.)
A palotát a New York Életbiztosító Társaság felkérésére kezdték építeni 1892-ben az Erzsébet körút-Dohány utca sarkán fekvő 3000 négyzetméteres telken. A négyemeletes, háromhomlokzatos, eklektikus stílusú saroképület Hauszmann Alajos építész tervei alapján, Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek közreműködésével készült el.
A mennyezeti festményeket, az úgynevezett pannókat főként a muzsika és a képzőművészet témáiban készítette többek között Eisenhut Ferenc, Lotz Károly és Magyar-Mannheimer Gusztáv. A képek főleg mitológiai alakokat, pánokat, nimfákat ábrázolnak. A fáklyákat és világítótesteket – tizennégy bronz faunalakot – és a belső szobordíszeket Senyei Károly szobrász alkotta. Az épület 120 éve, 1894. október 23-án nyitották meg a közönség számára Budapesten a New York Palotát, földszintjén a kávéházzal.
A New York Palota legpompásabb része a földszinti kávéház lett. Enteriőrjeit a historizáló eklektika jegyében tervezték. Csupa márvány, bronz, selyem és bársony volt minden. A kávéház tagolását a jellegzetes csavart oszlopok rendkívül dekoratívan oldották meg, az újszerű erkélymegoldás, a hatásos karzatlépcső, a csillárok és a mennyezeti freskók, mind-mind csak a luxust növelték. Az akkoriban a világ legszebb kávéházának nevezett helyiségben velencei csillárok, bronzszobrok, freskók, eredeti megoldású karzati erkélyek, csavart márványoszlopok kápráztatták el a közönséget.
Newyork, New York, New-York Kávéház
„A Newyork minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt, egyformán vonzotta az arisztokratákat, a nyárspolgárokat és a bohémokat az, hogy nyári estéken a vakító villamoslámpa változatlan közönnyel gyűjti maga köré a mindenféle és mindenfelé céltalanul tévelygő lepkéket és bogarakat. Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet és hozzá a tintatartót meg az írópapirost” – írta az egyik törzsvendég, Heltai Jenő.
A kávéház nevének írásmódja többször módosult működése során. Írták egybe Newyorknak, külön New York-nak és kötőjellel New-York-nak, az utóbbi az intézmény építésekor is használt változat. A négyszintes épület a körút egyik legelegánsabb, a földszintjén megnyitott kávéház révén egyik legismertebb épülete lett, amely a 20. század elején a pesti irodalmárok és a művészvilág legendás törzshelye volt.
Irodalmi fénykorát a múlt század első felében élte, amikor – többek között – a karzaton működött évtizedekig a Nyugat szerkesztőségi asztala, az asztalfőn Osvát Ernő, oldalán később Babits Mihállyal és Móricz Zsigmonddal. A karzaton foglalta el helyét Ady Endre, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Somlyó Zoltán, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Kenő, Kaffka Margit, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Hunyady Sándor, Juhász Gyula, Fenyő Miksa, Ignotus, Hatvany Lajos. Tudjuk, hogy Heltai Jenő már csak azért is mindennapos vendége volt a kávéháznak, mert az idősebb Harsányi fivér azelőtt az ő házitanítója volt Baján, és elvárta tanítványától, hogy naponta megjelenjen a kávéházban.
„Pantheon”, „háló és ebédlő”, „bölcső, börtön, álmok temetője és csiholója”, ahogyan neves íróvendégei nevezték. A közeli kiadók, szerkesztőségek, nyomdák, színházak szinte vonzották ide az írókat, művészeket, akiknek a tulajdonosok törzsasztalt, és sok vonzó kedvezményt biztosítottak. Az épület második emeletén működött több helyiségben az írók és hírlapírók híres Otthon köre, amely szintén emelte a hely irodalmi rangját. Írók, költők, újságírók gyakran egész napjukat itt töltötték. A vidám társasági élet jellegzetes terméke a kávéházi humor, valamint azoknak az anekdotáknak, legendáknak a sokasága, amelyeket főképp szépirodalmi alkotások örökítettek meg az utókor számára. A kávézás „ízléstelen szokás” mértékéről Krúdy is tudósít: „A cikóriaszagú New York kávéházban… vasárnap délután az Erzsébet körúti kövér asszonyságok miatt úgysem kapni üres asztalt…”
A pesti szóbeszéd szerint a megnyitó napján Molnár Ferenc játékos kedvű, bohém újságírótársaival együtt a Dunába dobta a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva legyen. Hogy a történet igaz-e vagy sem, megtörtént vagy sem, ma sem tudjuk pontosan, már csak azért sem, mert Molnár Ferenc 1896-ban alig tizenhat éves volt – a legenda mégis makacsul tartja magát, hogy az ő ötlete volt. Tény, hogy Molnár rajongott a New Yorkért.
„A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára. (…) Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Egyébként is szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában. Szóval ezen a nyugodt helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek. Ezek Feiks Jenő rajzolóművész és Pásztor Árpád írótársam.” (Molnár Ferenc)
Az alsó részen, Mikes Lajos, Az Est-lapok vezetője asztalánál elsősorban a Nyugat második nemzedékéhez tartozó fiatal feltörekvők, valamint a népi írók, költők gyülekeztek: Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Fodor József, Weöres Sándor, Sárközi György, Déry Tibor, Vas István, Kolozsvári Grandpierre Emil, Ottlik Géza, Zelk Zoltán. A Pesti Napló törzsasztala is itt található, valamint a Kritikusok „veseasztala” – Szomaházy István szerint a feketével 1-2 eleven írót is elfogyasztottak: „Élőkről rosszat, vagy semmit!” (Vágó Béla) jelszóval.
A hosszú névsort látva elgondolkodhatunk, hány és milyen művek születtek a New York-ban. Csak néhányat említünk: Kosztolányi itt fejezte be A szegény kisgyermek panaszait, Molnár Ferenc, aki az egyik leggyakoribb vendége volt a kávéháznak, nagyrészt itt írta A Pál utcai fiúkat, az Ördögöt, a Liliomot is. Magát a kávéházat számtalan műben örökítették meg neves törzsvendégei.
„A New York nélkül szegényebb lenne az egész modernkori kultúra.”
Az épület a második világháborúban, majd 1956-ban ismét súlyosan megrongálódott. Később helyreállították, szobrait is újrafaragták. Az emeleteken az 1950-es és 1990-es évek között lapszerkesztőségek kaptak helyet, a Pallas Lap- és Könyvkiadó központja volt az épületben, de volt ott sportszerüzlet és IBUSZ-iroda is. A kávéházat 1947-ben bezárták, 1954-ben Hungária Kávéház néven újranyitották, majd reprezentatív étteremmé alakult. Műemléki helyreállítása 1975-ben készült el. 1990-ben visszakapta a New York Kávéház és Étterem nevét.
A létesítmény csaknem 100 évig tartó, viszontagságoktól sem mentes fennállása után az 1990-es évek elején hosszú időre bezárt. Az épületet egy évtizeden keresztül nem tudta értékesíteni az állam. Végül 2001 februárjában az olaszországi Boscolo csoport vette meg, amely az épület teljes felújítása után, 2006. május 5-én nyitotta meg ötcsillagos luxusszállodáját, illetve a földszinten az egykori pompát idéző Budapesti New York Kávéházat is.
2014-ben a Budapesti New York Kávéház irodalmi pályázattal, összművészeti estékkel és gasztronómiai konferenciával emlékezik megnyitásának 120. évfordulójáról. A jubileumi év programjait az október 23-i New York bál koronázza majd meg.
New York Kávéház, Budapest (Fotók: Fortepan, OSzK, MTI)
