Először láthatja a nagyközönség a mítoszokkal körülvett Hatsepszut fáraó mészkő kápolnáját, melyet az ókori egyiptomi isten, Ámon-Ré imádatára emeltettek.
Újabb titkokat tudhatunk meg az ókori Egyiptom uralkodóinak életéről. Először láthatja a nagyközönség az ókori egyiptomi 18. dinasztia ötödik fáraójának, I. Thotmesz lányának, Hatsepszutnak a mészkőből készült kápolnáját, amelyet négyévnyi rekonstrukció után február végétől kereshetnek fel az érdeklődők a karnaki szabadtéri múzeumban.
A szfinxek birodalma
A szfinxek a XXX. dinasztia alapítójának, I. Nektanebész (Nektanebo, Nehetnebef) Kr. e. 380-362 közötti uralkodása alatt sorakoztak fel az út mentén. Az Újbirodalom idejétől kezdve ezen úton vonult végig a Nílus áradásának második hónapjában az évenként megrendezett Opet-ünnep alkalmával a színpompás processzió, amely a szent bárkát, s a benne rejtőzködő thébai triászt (Amon, Mut és Honszu) kísérte. (Ámon, az istenek atyja, kinek különvált női része és felesége Mut, fiuk Honszu. Ámon és Mut az Opet-ünnepkor egyesült minden évben.)
A helyszín jelentőségét jelzi, hogy Hatsepszut királynő a karnaki templomban emeltetett Vörös Kápolnája falára rávésette, hogy uralkodása alatt (Kr. e. 1479-1458) hat kápolnát építtetett Ámon-Ré isten tiszteletére a szent út mentén. Az építmény részét képezi egy nyitott udvar és két belső csarnok, tele vallási jelenetekkel díszített mészkőtömbökkel. A finoman kidolgozott ábrákon maga Hatsepszut látható, amint férjével – egyben féltestvérével -, II. Thotmesz királlyal Amon-Ré előtt állnak. Az uralkodói pár címere is szerepel a véseteken.
Az építmények némelyike Hatsepszut utódjának, III. Thotmesznek a nevét viseli. (II. Thotmesz halála után Hatsepszut régensként uralkodott mostohafia, a még gyermek III. Thotmesz helyett, majd magához ragadta a hatalmat.) Mostohafia, III. Thotmesz halála után mindenhonnan kitöröltette Hatsepszut nevét és képmását – állítólag így akart bosszút állni azért, mert mostohaanyja nem adta át neki a hatalmat.
Köztudott, hogy Hatsepszut hatalomvágyó nő volt. Régensként uralkodott mostohafia, III. Thotmesz helyett, aki gyermekként örökölte meg Egyiptom trónját, az interregnum azonban több mint 20 évig tartott, s ezalatt az idő alatt sikeresen tartotta távol a hatalomtól a fiatal fáraót. Hatsepszut Kr.e. 1457-ben hunyt el, múmiájának vizsgálata alapján 45 és 60 éves korban. Túlsúlyos volt, s számos betegségben szenvedett, így diabétesz, rák, csontritkulás és ízületi gyulladás kínozta. Feltehetően biztonsági szempontok miatt helyezték Hatsepszut királynőt szoptatós dajkájának sírkamrájába. Földi maradványait 2007-ben azonosították DNS-elemzés és csontvizsgálat alapján. Német régészek tavaly bizonyítékokat találta rá, hogy Hatsepszut, az ókori Egyiptomban 3500 évvel ezelőtt uralkodó fáraónő véletlenül megmérgezhette magát.
Mohamed Ibrahim Ali, Egyiptom régiségeket felügyelő minisztere szerint a kápolnát alkotó tömbök nagy részét szétszórva találták meg a huszadik század elején a karnaki templomkomplexum egy addig feltáratlan területén, ahol Kr.e. 16. és 11. század közötti királyok, királynék, nemesek, vezető hivatalnokok és istenségek szoborkolosszusait is felfedezték a kutatók.
Jó néhány tömböt az 1950-es évek közepén folytatott ásatások során fedeztek fel – adta hírül az al-Ahram állami lap angol nyelvű online kiadása. A leleteket karnaki galériákban őrizték egészen 2005-ig, amikor a Francia-Egyiptomi Karnaki Tanulmányok Intézete (CFEETK) helyreállította és tanulmányozta őket, majd nyilvánosságra hozta a vizsgálati eredményeket.
A tömbök masztabákon – rézsűs falú, téglából vagy kőből épült, kamrákra osztott sírépítményeken – álltak a karnaki szabadtéri múzeumban egészen 2008-ig, amikor a CFEETK szakemberei átfogó rekonstrukciós munkálatokba kezdtek a korábbi években megrongálódott kápolnákon. Az érdeklődők február végétől kereshetik fel a Sacred Monument néven ismert kápolnát.
