„Aki Magyarországot meg akarja ismerni, vegye kezébe Orbán Ottó összegyűjtött költeményeit.” Emlékképek, anekdoták, önelemzések – Orbán Ottó fekete humorával, vérbő, mégis empatikus iróniájával.
„Múltidézés? Kulcs a jelenhez is! Költészet, amely elvezet a valósághoz, és valóság, amely költészetet szült. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, vegye kezébe Orbán Ottó összegyűjtött költeményeit” – írja bevezetőjében Kabdebó Lóránt, aki 1987-1988-ban készített tízrészes életműinterjút kortársával, Orbán Ottóval.
Az „Egy szegény fiú” eszmélete lapjain egy sajátos 20. századi magyar élettörténetet ismerhetünk meg a negyvenes és ötvenes évek traumáitól kezdve a pályakezdés korszakán át a nyolcvanas évek alkotói jelenéig. Emlékképek, anekdoták, önelemzések – Orbán Ottó fekete humorával, vérbő, mégis empatikus iróniájával.
Az életműinterjú, miközben a költő életének és pályájának meghatározó pillanataira és történéseire fókuszál, legkivált arra, miképpen lesznek-lehetnek az életrajzi mozzanatok Orbán Ottó költészetében poétikai motívumokká, egy nemzedék eszmélésének a krónikája is.
Részlet a könyvből a címre kattintva:
Orbán Ottó: Színpompás ostrom (életműinterjú)
(Részlet a könyvből)
1987. NOVEMBER 26.
Most, hogy elszántad magadat, hogy elmondod életed jellegzetes mozzanatait, kezdjük az időrenddel. Hogy lettél? Hol lettél? Miből lettél?
Eléggé hagyományos módszerrel készültem: egy házasságból születtem. Csakhogy maga a házasság nem volt hagyományos. Nem vagyok nagy családkutató, még annyira sem, amennyire ez indokolt lenne. Azt hiszem, az egész életem kezdetének ez a szaggatottsága, és az a sötétség, ami a gyerekkoromat beárnyékolta, az valamilyen titkos módon visszatartott attól, hogy nagyon kutakodjak ekörül. Később azért persze elkezdett érdekelni a dolog, és akkor kiderült, hogy részben a források sincsenek meg, mert nagyon hányatott története volt ennek a családnak, részben nem is nagyon van kinyomozható múltja. Annyit mindenesetre tudni, hogy a magyar társadalomnak két egészen távol eső részéből került össze apám és anyám, nem is tudom pontosan, milyen körülmények között. Anyám parasztcsaládból származik, ha ez nem túlzott egyszerűsítés, ugyanis nem egyszerűen parasztok voltak, hanem valami földönfutó nincstelen, nem tudom, miféle fajta. Testalkatukról ítélve alföldiek vagy felvidékiek lehettek, kicsit tésztaarcúak, kerek fejűek. De a nyomuk elvész.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban rögzített anyag most olvasható először, Orbán Ottó nyolcvanadik születésnapján.
Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Nyerges Gábor Ádám.
