Különleges, több mint háromezer éves, ősi rituális hely maradványaira bukkantak a kínai régészek az északnyugat-kínai Senhszi tartomány területén lévő Lösz-fennsíkon.
A Sang-dinasztia korából eddig ez a legnagyobb ilyen felfedezés ebben a térségben – jelentette a kínai média hétfőn.
A késő Sang-korból (i. e. 1600-1046) fennmaradt rituális hely összterülete megközelíti a 100 ezer négyzetmétert, amelyen egy csaknem 4200 négyzetméter területű építmény nyomait találták meg. A régészek szerint a főépület körüli két kanyargós folyosó egyértelmű építészeti jele annak, hogy a helynek rituális szerepe volt.
A romokat egy dombtetőn ásták ki, a Sárga-folyó nyugati partján elhelyezkedő Hszincsuang településen. A szakemberek, akik tavaly áprilisban láttak a környéken munkához, úgy vélik, a leletek hozzásegítik őket az ősi kínaiak és a természet viszonyának jobb megértéséhez.
A tartományi régészcsoport eddig már mintegy száz kézműves tárgyat emelt ki a földből, köztük csontból, rézből, fából és kőből észülteket. Itt találták meg a fennsík legrégibb fa padlóját. Szun Csan-vej ezzel kapcsolatban a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, hogy a padló elemei különbözőek voltak, de sík felületet képeztek az egyenetlen terepen.
A földfelszíntől több mint száz méternél magasabb dombon talált épületnyomok állítólag hasonlatosak az 1300 éves lhászai Potala-palotához, amelyet 1994-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított.
A Tibet fővárosában található 13 emeletes építménynek, a dalai láma egykori rezidenciájának alapját a Vörös-domb tartja, az épületegyüttes szinte beborítja az egész dombot. A világ legmagasabban épült, legnagyobb és legjobb állapotban lévő palotája a Potala.
