Amerika egyik legfiatalabb és legtehetségesebb fantasy írójának új regénye halott istenekről, eltemetett múltról és egy rejtélyes, lenyűgöző városról.
Az ember jobb, ha óvatos, amikor olyan városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába erednie, mint Bulikov. Mert itt a világ teljesen más szabályok szerint működik. Amikor a város isteneit elpusztították, uralmukat megdöntötték, imádatukat betiltották, a valóság szövete darabokra hasadt Bulikovban. A lépcsők azóta a semmibe vezetnek, a sikátorok a múltba nyíló átjárókká váltak, az utcákon a bűnözők nyomtalanul eltűnnek.
Shara Thivanit hivatalosan diplomataként küldte ide az elnyomó birodalom. Valójában viszont országa egyik legjobb kéme, akinek most egy gyilkost kell kézre kerítenie. Ahogy a nyomozás egyre súlyosabb titkokat tár fel, úgy rajzolódnak ki fokozatosan Shara előtt egy sötét összeesküvés körvonalai. A nő hamarosan gyanakodni kezd, hogy a szörnyű város uralkodói talán nem is haltak meg – és Bulikov kegyetlen uralma könnyen visszatérhet.
Az 1984-es születésű Robert Jackson Bennett írói pályája hihetetlen tempóban ível felfelé: 2009-ben két regénnyel debütált, ezekből a Mr. Shivers elnyerte a Shirley Jackson- és Sydney J. Bounds-díjakat, a The Company Mant pedig Edgar-díjjal tüntették ki, és Philip K. Dick-különdíjat kapott. A Horzsolások a negyedik műve, ezért 2014-ben egy újabb Shirley Jackson-díjat kapott. Bennettet sokan a modern thriller legragyogóbb új tehetségének tartják (könyveit Stephen King korai regényeivel állítják párhuzamba), de kísérletezik más stílusokban is, legutóbb például Lépcsők városa címmel merész fantasyt írt egy miéville-i város halott isteneiről és elfeledett történelméről.
Részlet a könyvből a címre kattintva:
Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa
(részlet a regényből)
A feketeleves
– Összefoglalva tehát, úgy vélem – szónokol Vaszilij Jaroszláv –, jelen esetben az a kérdés, hogy bizonyítható-e a szándékosság fennállása. Tisztában vagyok vele, hogy a tisztelt bíróság esetleg nem osztja az álláspontomat… ez a törvényszék az ítéletek meghozatalánál tudvalevőleg sosem az alperes szándékait, hanem a cselekedetei kihatását veszi figyelembe… de azt azért maguk sem gondolhatják komolyan, hogy ilyen tetemes bírságot rójanak ki egy becsületes, szerény kereskedőre gondatlan károkozásért. Már csak azért sem, mert az okozott kár, hogy is mondjam… elméleti síkon mozog.
Feszült csend telepszik a tárgyalóteremre, csak egy kósza köhögés töri meg, visszhangot verve a falak között. Az ablakon túl az égen vonuló felhők vetette árnyékok Bulikov falain kergetőznek.
Turjin Mulaghesh kormányzó elfojt egy sóhajt, és az órájára pillant. Ha még hat percig így folytatja, gondolja, rekordot döntünk.
– A kormányzó asszony is hallotta a tanúvallomásokat – folytatja Jaroszláv.
– A barátaimat, a szomszédaimat, az alkalmazottaimat, a rokonaimat, a… a hitelezőimet. A közeli ismerőseimet, csupa olyan embert, akiknek semmi okuk hazudni. És egytől egyig hangot adtak annak, hogy az ellenem felhozott vád csupán véletlen egybeesés műve!
