Versek, naplók és személyes levelek nyomán elevenedik meg Petőfi Sándor feleségének költői világa a Selyem című neuroinkluzív produkcióban, amely a kortárs táncot, a zenét és a színházi látványt ötvözi.
Szendrey Júlia irodalmi hagyatéka kerül a középpontba Kalocsay Mercedes Selyem című előadásában, amely november 22-én mutatkozik be a Bethlen Téri Színházban. A produkció a költőnő verseiből, naplóiból és leveleiből merít, és a kortárs tánc, a zene, valamint a színpadi képek eszközeivel teszi átélhetővé alkotói világát. A szervezők MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az előadás a különböző idegrendszeri működésű nézők igényeit is figyelembe veszi.
A Selyem nem csupán Szendrey Júlia művészi önkifejezését mutatja be, hanem azt a küzdelmet is, amelyet a 19. századi női szerepelvárások között saját hangjának és alkotói szabadságának megtalálásáért folytatott. A címadó selyem egyszerre színpadi motívum és a költői én jelképe. A rajta táncoló Hamadriád, a mitológiai erdei nimfa a képzelet világát jeleníti meg, miközben a forradalom utáni mindennapok súlyos valósága is helyet kap az előadásban.
A produkció különlegessége a neuroinkluzív színházi forma, amely a neurotipikus és neurodivergens közönség számára egyaránt befogadhatóbbá kívánja tenni az előadást.
A nézőknek nem kell végig mozdulatlanul és megszakítás nélkül a teremben maradniuk: szükség esetén kimehetnek, majd visszatérhetnek, használhatják saját segédeszközeiket, és külön elvonulóhely is rendelkezésükre áll. A fény- és hanghatásokról előzetes tájékoztatást kapnak, az előadás menetét pedig vizuális történet segíti megismerni. Ezek a megoldások elsősorban az autista, ADHD-s és más neurodivergens, illetve fogyatékossággal élő nézők számára könnyíthetik meg a színházi jelenlétet.
Kalocsay Mercedes író-rendező az alkotói koncepcióról szólva kiemelte: Szendrey Júlia műveinek, naplóinak és leveleinek világát több művészeti ág találkozásával szeretnék színpadra vinni. Az irodalomtörténet, a kortárs tánc és a kortárs zene egymásra hatásából születő előadás egyúttal újfajta kapcsolatot keres a közönséggel. Mint fogalmazott, a közös munka során az alkotók sokat tanultak arról, milyen különböző módokon lehet kapcsolódni egy színházi produkcióhoz. Meggyőződése szerint a katarzis élményének lehetősége minden nézőt megillet.
A létrehozásban autista és ADHD-s tapasztalati szakértők is közreműködnek. A Kisvilág Alapítvány részvételi kutatása azt vizsgálja, milyen akadályokkal és lehetőségekkel találkoznak az érintettek a színházi előadások befogadásakor. A kutatás eredményeit a produkció bemutatását követően ingyenesen hozzáférhető neuroinkluzív előadóművészeti kézikönyvben teszik közzé.
Reed Zsuzsanna, a Kisvilág Alapítvány vezetője és a kutatás szakmai irányítója szerint a kezdeményezés célja, hogy a hagyományos színházi kereteken túlmutató, többféle nézői jelenlétet lehetővé tevő előadási forma váljon elérhetővé. A relaxed performance, vagyis a rugalmasabb befogadási környezetet kínáló színházi forma kapcsán Shakespeare korának közönségét is felidézte: a korabeli nézők szabadabban reagálhattak az előadásokra, és visszajelzéseikkel maguk is alakították azok alakulását. Reed Zsuzsanna szerint érdemes újra teret adni annak, hogy a közönség különböző módokon vehessen részt egy színházi élményben, amelyhez a neurodivergens emberek tapasztalatai mindenki számára értékes szempontokat adhatnak.
A Selyem nyilvános műhelypróbáját november 22-én 13 órakor tartják a Jurányi Produkciós Közösségi Házban, a bemutatóra pedig ugyanazon a napon kerül sor a Bethlen Téri Színházban.
