„Nem jó az, ha valakinek sok ideje van a gondolkozásra és kevés esze.” Október 10-én ünnepelte 80. születésnapját Szilágyi István író.
Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. Tanulmányai után vasúti műhelyekben dolgozott Nagyváradon és Szatmáron. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban szerzett diplomát. Az Utunk című folyóirat munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon folyóirat főszerkesztője. A Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő 80 éves szerzője, aki gyermekkora meghatározó részét a szilágysági Zilahon töltötte, Ady Endre Zilahi ember nótája és Krisztus-kereszt az erdőn című versét olvasta fel a közönségnek.
2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő – olvasható a PIM oldalán. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen”. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.
„Riasztó lenne, ha nem volnának szavaink. Jó, hozom a bort, töltök, bátya felhajtja, én kóstolgatom, de szólni kell. Különben azon gondolkoznánk, vajon mi jár a másik fejében. Belegondolnánk egymás fejébe ki tudja miket. Ezt is csak azért, mert félnénk elhinni, hogy a másik itt ül szemben velünk és nem gondol semmire. Rettegünk attól, hogy nem keltünk egymásban gondolatokat. Ezért beszélünk.” (Szilágyi István: Kő hull apadó kútba)
A Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar írót, a nemzet művészét és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagját köszöntötték 80. születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), hétfőn Budapesten.
Szilágyi István azon kevés magyar írók egyike, akiknek sikerült másokkal össze nem téveszthető nyelvet alkotniuk – fogalmazott méltatásában Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Hozzáfűzte: könyvekben mérhető rövidsége ellenére – mindössze négy elbeszéléskötet és négy regény – beláthatatlan Szilágyi István neutroncsillagéhoz mérhető tömörségű és sűrűségű életművének súlya, jelentősége és fontossága.
Köszöntésében a magyar irodalom élő klasszikusának nevezte Szilágyi Istvánt Marosi Miklós, az MMA alelnöke, akinek életművében, akárcsak a teremtett világban, minden mondatnak oka van és következménye lesz.
Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója Arany János Nagyszalontán őrzött babérkoszorúinak egyikéből származó levéllel köszöntötte Szilágy Istvánt. Kiemelte: az irodalom nagyságainak születésnapi köszöntésével emlékeztetni tudjuk önmagunkat a régmúlt és a jelen magyar irodalmának egységére, függetlenül minden stiláris és politikai nézetkülönbségtől. Szilágyi István műveiből, interjúiból Kubik Anna színművész olvasott fel részleteket az ünnepségen.
Szilágyi István munkásságáért több rangos kitüntetést, 1990-ben József Attila-díjat, 1992-ben Ady Endre-díjat, 1995-ben Déry Tibor-jutalmat vehetett át, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2001-ben kapta meg a Kossuth-díjat, 2003-ban Márai Sándor-, 2008-ban Arany János-, 2009-ben Alföld-díjjal, 2011-ben az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány Életműdíjával jutalmazták. 2014-ben lett a nemzet művésze, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.
