„A hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji underground fontos figurája volt az énekes, később fuvolista Török Ádám.” Búcsúzunk a magyar progresszív-blues-rock egyik legfontosabb formációja, a Mini alapítójától és frontemberétől.
„A hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji underground további fontos figurája volt az énekes, később fuvolista Török Ádám. Még a nyolcvanas évek végén is csak úgy emlegették, mint az utolsó mohikánt, aki megjelenésével még mindig a hatvanas éveket, a legendás zenészbarátokat, a felejthetetlen emlékű bulikat idézi. Elmaradhatatlan fuvolájával egyike azoknak a „kiveszőben lévő, bohém, nagy álmú, pesti Szindbád-embereknek”, akik a rockot nemcsak a színpadon és jelszavakban éltetik, hanem gondolkodásukban, életformájukban is igyekeznek azonosulni vele.” (Jávorszky Béla Szilárd: A magyar rock története I.)
75 év nem sok. 75 év rengeteg. Radics Béla 36 évesen, Jimi Hendrix alig 27 évesen ment el. Török Ádám szinte minden Radics emlékkoncerten ott volt, beszélgetett a kultúrház büféjében az ott lévőkkel, majd a színpadon játszott, énekelt, fuvolázott, együtt élt a zenével, a közönséggel. Komolyan vette a nagy koncerttermi fellépéseket éppúgy, mint ahogyan a Tabánon lévő koncertek sem „csak” haknik voltak számára.
Török Ádám 1948. január 12-én született Budapesten. Először magánúton tanult fuvolázni, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszak előkészítőjét végezte el. 1965-ben kezdett el zenélni egy gimnáziumi zenekarban. Nyughatatlan gyerekként kezdte, ahogy Jávorszky jellemzi könyvében: „a tanárok réme volt, sokat csajozott meg balhézott. Az első beatbulikra osztálytársa, Zalatnay Sarolta jóvoltából került, ott fedezték fel Komárék is, velük énekelt először”.
1968-ban a Dogs együttes énekese lett, majd még ugyanebben az évben megalapította a Mini együttest. (Nevüket egy kályháról kapták: a basszusgitáros Czipó Tibor jóvoltából játszottak egy Minikalor-reklámban, amelyet aztán sehol nem vetítettek le, de a név rajtuk maradt.) A banda Budapesten 1969. augusztus 26-án a Sakk-Matt törzsközönsége előtt mutatkozott be a Budai Ifjúsági Parkban, ahol a Troggs, Jimi Hendrix és a Who dalait, illetve saját bluesaikat (Asztalhoz leültem, Én akarlak) viharos siker fogadta.
1972-ben az első tabáni bulin az LGT-vel és a Syriussal léptek fel. Tagcserék után a Mini stílusa a dzsesszrock irányába mozdult el.
„A Mini klub lett a rockerek és hippik egyik törzshelye, ahol Török Ádámék a kezdeti rhythm and blues korszak után hamarosan megismertették híveiket a jazzrockkal is.”
A Mini 1976 és 1978 között a Budai Ifjúsági Parkban a híres „rockkeddeken” a P. Mobillal öt-hatezres közönség előtt zenélt, emellett a Tabán és a Bem rockpart főszereplőiként hosszú éveken át játszottak kiemelkedő szerepet a magyar rockszíntéren.
Talán azért, mert klubjukat a magyar underground bázisának tekintették az illetékesek, az akkori pártállami hanglemezgyári vezetés jó ideig megakadályozta a Mini első nagylemezének megjelenését, az első anyag Vissza a városba címmel végül 1978-ban került a boltokba.
„Edős Péter, az Magyar Hanglemezgyártó Vállalat popcsászára felajánlotta segítségét, többek között azt javasolta neki, hogy komolyodjon meg, vegyen be három nőt a vokálba, ő meg – mint valami szépfiú – csak táncoljon velük. Persze Török Ádám nemet mondott: 1978-ig nem is jelenhetett meg nagylemeze a Mininek.” (Jávorszky Béla Szilárd: A magyar rock története I.)
Többek között a hivatalos elismerés hiánya, a kulisszák mögötti széthúzás a zenekar felbomlásához vezetett, így 1983 novemberétől szünetelt a Mini. Török Ádám előbb megalapította a Mini RC-t (Robot Company), majd a Tátrai Török Tandemet. Az 1987-1990 közötti időszak Török Ádám szólókorszaka volt, turnézott az Egyesült Államokban, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában. 1991-ben Závodi Jánossal közösen megalapította a RABB-ot (Rhythm and Blues Branch).
1998 februárjában Török Ádám újraélesztette a Minit. 2017-ben Mini Acoustic World nevű formációjával készített koncertlemeze jelent meg Bartók On Rock címmel. 2018-ban először adták ki CD-n a Mini együttes első albumát, és az azt sorban követő három anyagot a zenekar „ezüst korszakából”.
„Az egész életemet kitölti a Mini és annak leágazásai, a zene, a dalok, a koncertek – nyilatkozta 2008-ban 60. születésnapját ünnepelve. – Ehhez kötődik magánéletem is, összes feleségem, barátaim, a Bem-rockpart-Tabán-Budai Vár háromszögben, néhány száz négyzetméteren zajlott minden. Most egy kicsit távolabb lakom, a Komjádi-uszoda környékén, de régebben 20 évig idejártunk focizni. Nagyon »lokális« és »lokálpatrióta« vagyok a zenében is, ragaszkodom a magam teremtette világhoz. Csinálhattam volna mást is, de úgy érzem, adtam valamit az embereknek, írtam néhány olyan dalt, mint a Kereszteslovag, a Vissza a városba, a Gőzhajó, amelyek most már átívelnek több generáción. Mostanában kezdek rádöbbenni arra, hogy ha sziszifuszi munkával is, de 40 év alatt felépítettem egy életművet”
– mondta az interjúban a fuvolás-énekes, aki ugyan nyitott volt a zenei és hangzásbeli újításokra, de mindig visszatért a rock-blues-hoz és közép-európai, bartóki ihletésű gyökereihez.
Török Ádám 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést, 2019-ben a Máté Péter-díjat, 2021-ben Fonogram-életműdíjjal tüntették ki.
