A barátok, a kabarék és a bordélyházak világa. Henri de Toulouse-Lautrec születésének 150. évfordulója alkalmából Toulouse-Lautrec világa címmel a festő egész grafikai életművének csaknem felét felvonultatja a Szépművészeti Múzeum.
A XX. század elején vásárolt litográfiákat, köztük Henri de Toulouse-Lautrec plakátjait, kisméretű grafikáit vászonra felkasírozva, tekercsben őrizte a Szépművészeti Múzeum raktáraiban. A restaurátorok konzerválási, állagmegőrzési feladatokat végeztek a műtárgyakon. Hosszú évtizedek óta most először restaurálnak esztétikai kiegészítéssel, pótolják a festékhiányokat, helyrehozzák a szakadásokat, gyűrődéseket és bekeretezik a plakátokat, grafikákat a Toulouse-Lautrec világa kiállításra.
Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének százötvenedik évfordulója alkalmából megnyílt, nagyszabású kiállításon megtekinthető a művész 1891-ben készítette első plakátja, egyúttal első litográfiája — életének utolsó tíz évében meghatározó szerepet játszott ez a technika –, amelyeket a tárlaton a múzeum birtokában lévő olajfestménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben című mű egészít ki.
A Grafikai Gyűjtemény kollekciója lehetővé teszi Toulouse-Lautrec grafikai munkásságának átfogó áttekintését, mind a funkció (plakátok, könyv-és folyóirat-illusztrációk, borítótervek, színházi műsorok- és szereposztások, kottacímlapok), mind a tematika vonatkozásában. A Szépművészetiben őrzött rajz mellett (A Moulin Rouge bálterme, Mlle Cocyte énekesnő portréja) a 368 lapból álló sokszorosított grafikai életműből több mint 200 litográfiával, közöttük 10 nagyméretű plakáttal rendelkezünk, amelyet a kiállításon néhány külföldről kölcsönzött plakát egészít ki. Ez a reprezentatív együttes az 1. világháborút megelőző céltudatos szerzeményezéseknek köszönhető, amikor a múzeum a legkiválóbb francia és német műkereskedőkkel állt kapcsolatban. Ez a magyarázata annak, hogy több kis példányszámban (12-25) nyomtatott, számozott és a művész által szignált, esetenként dedikált lappal rendelkezünk. Több olyan levonatunk is van, amelyből jelenleg mindössze négy-öt példány ismert.
A kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Lautrec-gyűjtemény ilyen nagyságú szegmense – mintegy százhetven mű – eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészeti Múzeumban. A tárlaton Lautrec művein és korabeli fotókon túl a „belle époque” Párizsát olyan kuriózumok keltik életre, mint az 1900 körül született mozgófilmek és hangfelvételek, amelyeken Lautrec műveinek szereplőit ismerhetjük fel.
Egészen különleges kiállítás ez, hiszen a bemutatott anyag túlnyomó többségét a Szépművészeti gyűjteményének saját képei alkotják. Abból a tényből, hogy ezek nem sokkal Toulouse-Lautrec halála után ilyen nagy számban kerültek a múzeumba, úgy tűnik, már akkor is sokan kedvelték a festőt és a francia kultúrát – idézte fel a tárlat megnyitóján a külügyminiszter. Martonyi János elmondása szerint annak idején arról álmodott, hogy Magyarország egyaránt szorosan kapcsolódjon Európához és Közép-Európához, valamint hogy a francia jelenlét, a francia kultúra erősödjön Magyarországon. Ez a három dolog szorosan összefügg – tette hozzá.
A barátok, a kabarék és a bordélyházak világa
Párizs az előző századforduló, a belle époque idején az irodalom, a tudomány és a művészetek központjának számított, a korszak azonban a rohamos fejlődés mellett talán már magában hordozta „a romlás világait”. Nem volt idegen az önpusztítás Toulouse-Lautrectől sem, aki harminchat éves koráig rombolta szervezetét az abszint és a konyak keverékével. Regényes élete vonzza a mai kor közönségét is, ma is szeretik őt az emberek, talán azért, mert a festő is szerette az embereket.
A kiállítás a művészhez kötődő párizsi színhelyeket és személyeket tematikus csoportosításban mutatja be. A tárlat legátfogóbb egysége a 19. század végi szórakoztató ipar legfontosabb helyeit, a zenés kávéházak, táncos mulatók és kabarék világát (pl. Moulin Rouge) és a legnépszerűbb sztárokat idézi meg (Aristide Bruant, Jane Avril, Yvette Guilbert). Külön részt alkotnak a színházzal összefüggő művek: plakátok-és szereposztások, valamint a színpadi jelentek, mint például Marcelle Lender híres szerepeiben.
Önálló egységet alkot a bordélyházak világa, középpontjában a múzeum egyetlen olajképével – Ezek a hölgyek az ebédlőben –, melyet szintén a világháborút megelőzően vásárolt a múzeum. A társadalom peremén élők intim pillanatait szokatlan együttérzéssel ábrázoló 1896-os Elles (Lányok) litográfiai-sorozat a művész legjelentősebb alkotásai közé tartozik. A kiállítás bemutatja a művész baráti körét és a társasági élet egyéb színhelyeit (pl. lóverseny) is.
Daniéle Devynck, az albi Toulouse-Lautrec Múzeum igazgatója elmondta: a délnyugat-franciaországi arisztokrácia egyik legjelentősebb családjának tagjaként született Henri de Toulouse-Lautrecet gyerekkorától egy genetikai betegség kínozta, ezért a rajznak szentelte magát, és korán Párizsba költözött, hogy az alkotásnak éljen.
Litográfiáit, plakátjait egészen rövid időszak alatt, 1891 és 1901 között alkotta meg; művészetét a vonalvezetés virtuozitása jellemzi leginkább, egyben rendkívüli éleslátásról tesz bizonyságot műveiben – mondta el a francia művészettörténész. Toulouse-Lautrec egyik első és legfontosabb témája a színház, a kabarék világa volt, melynek hírességeit festményein és litográfiáin egyaránt megörökítette, hiszen számára a két műfaj között nem volt hierarchikus különbség. Ikonikus módon volt képes megfesteni a korabeli párizsi éjszakai élet hírességeit, akik így kollektív tudatalattink részévé váltak.
A kurátor elmondása szerint Toulouse-Lautrec már évek óta kiállította festményeit, de csak a Moulin Rouge számára készült plakátja hozta meg számára az ismertséget. Ettől fogva egyenrangúnak tekintette a két műfajt, kiállításain is együtt mutatta be festményeit és litográfiáit. A litografálás szinte rabul ejtette, amint Rippl-Rónai személyes emlékei nyomán feljegyezte: Henri de Toulouse-Lautrecet „az abszint után a nyomda szaga vonzotta a legjobban” – idézte fel Gonda Zsuzsa.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója arra emlékeztetett, hogy Toulouse-Lautrec egy mítoszt szőtt a Belle Époque Párizsának világa köré, hogy aztán az ő életművéből is mítosz váljon. Az életmű önértékén kívül egy másik tanulságot is hordoz: minden megpróbáltatás kapu lehet a teljesség felé – mutatott rá az augusztus 24-ig nyitva tartó kiállítás megnyitóján. A múzeum korabeli dokumentumokkal megpróbálja érzékeltetni ennek a nagyszerű gyűjteménynek a létrejöttét is. A belle époque Párizsának megelevenítését a kiállításba integrált archív fotók, filmek és zenei betétek segítik.
Toulouse-Lautrec világa
Litográfiák a Szépművészeti Múzeumban (1891–1901)
Időpont: 2014. április 30. – augusztus 24.
Helyszín: Szépművészeti Múzeum, Budapest
Fotók: lautrec.info
