Karinthy Frigyes szerint „Füst Milán minden érzésében az Abszolútat keresi: ama ritka költők közé tartozik, kiket kozmikus erők ihletnek.”
Aki végigtekint a Kieselbach Galéria 2017-es téli aukciójának kiállításán és katalógusán, jól láthatja, hogy visszatért a felfedezések és meglepetések kora, hogy ismét örülhetünk a műkereskedelem inspiráló felpezsdülésének. Olyan sűrűségben kerülnek elő és válnak megvásárolhatóvá a fontos műalkotások, hogy arra legalább egy évtizede nem láttunk példát.
A leghíresebb magyar írógyűjteménynek, Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet kollekciójának kiemelkedő darabjai, köztük a magyar modernizmus ikonikus képei, így Berény Róbert és Tihanyi Lajos munkái is szerepelnek a Kieselbach Galéria 2017-es téli aukcióján december 18-án Budapesten. Barki Gergely szerint „Berény egy 1933-ban kelt levelében megemlíti, hogy 1929 szeptemberében lakkozta a most kalapács alá kerülő képet Füst lakásán, ahol éppen illusztris társaság jött össze, Kosztolányi, Déry Tibor stb. A kép tehát körülbelül egy évvel azután készült, hogy az író visszatért Georg Groddeck német ideggyógyász híres baden-baden-i klinikájáról. Bármennyire is rajongott Grodeckért, a terápia nem hozta meg a remélt gyógyulást. A róla készült portén is mélabúsan tekint maga elé, de ezúttal Berény jóval óvatosabban analizálta modelljét, holott a valóságban pedig éppen hogy beleavatkozott Füst pszichoanalitikai kezelésébe.6 Nem kis mértékben ugyanis éppen Berénynek tudható be az író meglehetősen bonyolult és ambivalens hozzáállása a pszichoanalízishez.”
Molnos Péter művészettörténész szerint évtizedek óta nem volt arra példa, hogy ilyen sűrűségben jelenjenek meg fontos műalkotások, mint ezen az aukción.
Kieselbach Tamás elmondta: az árverés legrangosabb darabjai, amelyek hosszú évtizedekig letétben voltak, a Füst Milán és felesége által alapított alapítványból kerültek az aukcióra. Berény Róbert Weiner Leóról 1911-ben festett portréja, Tihanyi Lajos Falusi kentaurja és korai 1910-es években készült Önarcképe a magyar modernizmus korszakának legjobb, ikonikus művei, évtizedek óta hazai és külföldi múzeumok falán, kötetek és folyóiratok tucatjaiban voltak láthatóak – emelte ki a galéria tulajdonosa.
Mint mondta, a zeneszerző portréját legalább 27 alkalommal állították ki, száznál is többször került könyvek, folyóiratok és napilapok oldalaira. A 48 millió forintos kikiáltási árról induló mű egyike annak a néhány modern magyar festménynek, amely beutazta szinte Európa összes országát. Bár a portré mindig is magánkézben, illetve alapítványi tulajdonban volt, mégis az elmúlt évtizedekben sokak szemében múzeumi darabbá vált. 2002-től – a
Füst Milán Fordítói Alapítvány letétjeként – hosszú éveken át a Magyar Tudományos Akadémia képtárát gazdagította, majd kiállításokon láthatta a közönség Budapesten, Bécsben, Rómában és Párizsban. A kép a festő, a zeneszerző és az író barátságának szimbóluma, a Nyolcakat körülvevő szellemi elit összetartozásának jelképe.
Tihanyi Lajos 1912-ben festett Falusi kentaurjára 40 millió forinttól lehet licitálni. A képet a modern magyar festészet egyik legtitokzatosabb kompozíciójaként emlegetik rejtett üzenete miatt – tette hozzá Kieselbach Tamás.
A galériatulajdonos elmondta, hogy Füst Milán gyűjteményének „otthona” a legendás Hankóczy Jenő utcai lakásban volt, amely éveken át zarándokhelyként működött. A gyűjtemény közel 400 művet számlált: festmények, grafikák, szobrok és iparművészeti tárgyak alkották. Füst Milán gyűjteményét jelentős részben a művészekkel való szoros barátság alapozta meg. Berény Róbert, Bernáth Aurél, Bokros Birman Dezső, Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Tihanyi Lajos jó ismerősei voltak, így az évek során mindegyiküktől jelentős műveket tudott megszerezni. Nem egy fiatal, pályakezdő művész felfedezésében is kitüntetett szerepet játszott, így például 1921-ben Advent című kisregényéhez az ifjú, akkor még szinte ismeretlen Derkovits Gyulától rendelt illusztrációkat. De Csontváry első felfedezői között is számon tartják.
Molnos Péter az aukción szereplő művek közül kiemelte még Ferenczy Károly Esti fürdés című képét. Mint mondta, művészettörténeti szenzáció, hogy a közel egy évszázadon keresztül rejtőzködő, mindvégig a festő unokatestvérénél őrzött mű, amelynek létezésére csupán néhány megjegyzés utalt, előkerült. A legszebb nagybányai festmények poétikus hangulatát idéző nagyméretű, múzeumi rangú remekmű, amelyet a Fürdőzők sorozat hiányzó láncszemeként tartottak számon, a családtagok döntése révén kerül eladásra – tette hozzá. A festmény kikiáltási ára 32 millió forint.
Az árverésen szerepel még Ziffer Sándor 1907-es fauve önarcképe, amely a magyar modernizmus korai, párizsi hatásokról tanúskodó éveit reprezentálja. A festmény kikiáltási ára 10 millió forint.
Kieselbach Tamás az egész aukció egyik legizgalmasabb festményének nevezte Szántó György Öröm című kompozícióját. A fiatalon megvakult festő a háború utáni emigráció egyik központjában, Bécsben készítette képét. Az 1921-ben készült festmény kikiáltási ára 34 millió forint.
Kieselbach Tamás Berény Róbert portréja mellett az aukció anyagából kiemelte még Székely Bertalan 1867-ben festett, Egri nők című munkáját, amely a nagy, múzeumban őrzött festmény kicsinyített változata. A kép kikiáltási ára 22 millió forint. Scheiber absztrakt önarcképe is szerepel a válogatásban, a 8,5 millió forintról induló műalkotás egykor a festőről szóló monográfia szimbóluma volt. A kép az elmúlt években egy kávéskészlet díszítő motívumaként született újjá.
Mint mondta, az aukció anyagának több darabja külföldről tért haza, így Méray Tibor Kossuth-díjas író párizsi kollekciója, benne többek között Czóbel, Egry, Mednyánszky, Réth Alfréd és Kmetty János alkotásaival. Szintén idegenből tért vissza Budapestre Farkas István Elment című munkája, valamint Vörös Géza art deco főműve, az Akt műteremben is. Aba-Novák életművének legerősebb, korai periódusát két kiemelkedő festmény képviseli az árverésen.
Az aukción megvásárolható alkotásokból december 17-ig látható kiállítás a Kieselbach Galériában.
