„Vannak emberek, akiknek a lelkük vak.” Az 5 éve elhunyt Varga Katalin legnépszerűbb könyveit, a Gőgös Gúnár Gedeont és a Mosó Masa mosodáját a szülők és gyerekek nemzedékei ismerték és szerették meg.
Varga Katalin költő, író, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa Mosodája, a Barátom, Bonca és számos más gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. A kétszeres József Attila-díjas írót 83 éves korában, hosszas betegség és egy súlyos baleset után érte a halál 2011. augusztus 4-én.
Varga Katalin 1928. március 26-án született Budapesten. Közgazdásznak készült, de később az ELTE bölcsészkarán magyar szakos tanári diplomát szerzett. Kezdetben köztisztviselőként, majd könyvkiadói szerkesztőként dolgozott. Főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Harminc könyvét adták ki mostanáig. Meséit, gyermekkönyveit számos nyelvre lefordították, több regényéből film is született.
Irodalmi pályája költőként indult. Első könyve verseskötet volt, A megszökött gyermekkor címmel jelent meg 1960-ban. Később A második ég (1963), Az égő csipkefa (1966), A szavak száműzetése (1969) című verseskötetei mellett 1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett.
Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben jelent meg, azóta negyvennél is több kiadást ért meg és eddig több mint 2,5 millió példányban kelt el. A Gőgös Gúnár Gedeont szülők és nevelők nemzedékei ismerték és szerették meg. A bravúros írói teljesítménnyel létrehozott Gőgös Gúnár Gedeon című kötetet szülők és kisiskolások nemzedékei ismerték meg.
Az F. Györffy Anna által illusztrált mesekönyv folytatása a Mosó Masa mosodája, amely kedves és mulatságos történeteivel a gyermekek szövegértésének csiszolását, helyesírásának javítását segíti. Harminckilenc kiadást ért meg. Mindkét könyv több nemzedék kezdeti olvasásélményét adta, mára beépült a magyar kultúrába. A mesék elég rövidek ahhoz, hogy az olvasással épphogy barátkozó gyerekek örömüket leljék bennük, és a fokozott figyelmet követelő betűzgetés mellett követni tudják a történetek fordulatait is. Egy-egy mesén belül a pirossal kiemelt betűk vagy szavak mindig egy-egy helyesírási szabályt rejtenek, ezzel is segítik a megértést, a gyakorlást. A könyvet forgathatják már az első osztályosok is, hiszen a helyesírás elsajátítása gyakran éveket vesz igénybe.
– „Ó, te dolgozol is? Ez nagyszerű!
– Hát persze. Munka nélkül szomorú lenne az élet. A munka öröm.
– Ismerek egy öregasszonyt. Panaszkodott, hogy sok dolga van, s mindenre csak maga van. De nem engedte meg, hogy segítsek.
– És nem szeret énekelni, olvasni – bólintott az öregember.
– Ismered? – csodálkozott a kisfiú.
Az öregember megrázta a fejét. Aztán így folytatta:
– Vannak emberek, akiknek a lelkük vak.”
(Varga Katalin: Barátom, Bonca)
Későbbi gyermekkönyvei is népszerűek, mindegyikre jellemző, hogy a gyermeket komolyan vevő, fantáziadús, igényes írás, ugyanakkor játékosan megtanít mindent, amit a világról az adott korosztálynak tudnia kell. Ifjúsági könyvei érzékenyen, a kamaszodó gyermek látásmódjával tükrözik azt az életkort, amikor a gyermek szembe kerül a felnőtt világ problémáival. Ezekből a regényekből több tévéfilm-adaptáció is született.
