Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Vers a hétre – Mihai Eminescu: Mi a szerelem? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Vers a hétre – Mihai Eminescu: Mi a szerelem?

Szerző: / 2020. június 15. hétfő / Kultúra, Irodalom   

„Követnek a hold és a nap / S tündöklő csillagok, / S reád az ő sugár fényük / Éjjel-nappal ragyog.” Ezen a héten a 131 éve elhunyt Mihail Eminescu gyönyörű vallomását ajánljuk.

Mihai Eminescu romantikus költő ugyanahhoz a nagy irodalmi családhoz tartozik, mint Petőfi Sándor vagy Madách Imre. Mindössze 39 évet élt, de gazdag életművet hagyott hátra: a verseken kívül prózát, drámákat és publicisztikát is írt.

Írásművészetének uralkodó jegye a romantika volt, amelyet az 1848-as forradalmi időszak román költészetének hatása, valamint a népköltészet akkori kultusza is táplált. Érzékenysége szélsőségek között ingadozott, melyek műveiben is helyet kaptak: a sodró lendület és a komor meditáció, a szomjas boldogságvágy és a lemondás, az álmok bűvölete és a napi valósággal perlekedő békétlenség, a mennyei és a földi, az angyali és a démoni ellentétei váltották egymást.

Mihail Eminescu 1850. január 15-én született Botosán és 1889. június 15-én hunyt el Bukarestben.

 

MIHAIL EMINESCU: Mi A SZERELEM?

Mi a szerelem? Folytonos
Keserves szenvedés;
Amely ezer könyűt iszik
S ez még neki kevés.

Minden szó, amit csak ő mond,
Megmarad lelkedben,
Hogy többé el ne felejthesd
Soha életedben.

Hogyha a küszöbön rád vár
Szerelemtől égve
S mikor jössz karjaiba zár
Ezer csókot kérve,

S szived dobog, nem látsz semmit,
Sem földet, sem eget;
S mindezt egy kis szó teszi csak,
Hogy ő téged szeret.

Kísért heteken át téged
Kedvesed járása,
Kezének egy szorítása,
Egy szempillantása.

Követnek a hold és a nap
S tündöklő csillagok,
S reád az ő sugár fényük
Éjjel-nappal ragyog.

Elhatározta a végzet
Azt már réges-régen:
Hogy a vágy nyomon kövessen
Át a mindenségen.
(Fordította: Szőcs Géza)