„Süt a téli nap, bárányfelhős az ég, / az üvegen át rám esnek a sugarak,” Ezen a héten nyolcvanadik születésnapjából Oravecz Imrét köszöntjük.
A megfelelő nap Oravecz Imre életművében félúton van a Halászóember (1998) költői szintézise és a Távozó fa (2015) című időskori remekmű között.
Egyfajta zajlás, átrendeződés figyelhető meg: a Töredékpótlás ciklus mintha a Halászóember kiegészítése lenne, egy másik ciklus, a Madárnapló motívumai pedig a Távozó fa természetmegfigyeléseire rímelnek.
A kötet verseiben mindennapos élethelyzetek kapnak egzisztenciális kereteket. Leírások, naplójegyzetek, töprengések váltakoznak a kötet lapjain, hol lírai nagyításokkal, hol epikus távlatokkal. Ez a kettősség teremti meg a kötet egyszerre realista és metafizikus jellegét: az élet és a halál ebben a költészetben mindennapos valóság és filozófiai probléma. A hangoltság alapvetően elégikus, mindezt a költőre jellemző szikár önirónia ellensúlyozza.
Oravecz Imre Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja 1943. február 15-én született Szajlán.
ORAVECZ IMRE: BOLDOGSÁG
Süt a téli nap, bárányfelhős az ég,
az üvegen át rám esnek a sugarak,
mára végeztem az írással,
ernyedten ülök az ablaknál,
és a lenti szőke nádat nézem,
kedvesem várom,
nemsokára jön munkából,
és megkérdi, ebédeltem-e,
meg mit csináltam, míg távol volt,
és az nagyon jó lesz,
és az nagyon jó lesz.
