„Béklyóm: a volt napokat széttöröm, / és érzem még egyszer: mire születtem!” Ezen az ünnepi héten a 78 éve született Petri György versét ajánljuk.
Petri Györgyöt olvasni néha fáj, néha felszabadít, máskor meg felpofoz. Petri György jellegzetes szójátékai, közvetlen hangnemének szokatlansága népszerűvé tette az olvasók körében. Költészetére a személyes hangnem, a reflexivitás volt jellemző.
„Újításának lényege és történeti jelentősége a szerep kiterjesztésében, határainak tágítása helyett annak korlátozásában rejlik” – írja Keresztury Tibor Petri-monográfiájában. Az irodalomtörténész szerint „A versalakítás, a beszédforma maga (…) a legfőbb jelentéshordozó, szoros összefüggésben a költői tevékenység erős nyelvcentrikusságával és reflexív önismeretével.”
Petri György Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1943. december 22-én született és 2000. július 16-án hunyt el.
PETRI GYÖRGY: HA LEHET MÉG
Béklyóm: a volt napokat széttöröm,
és érzem még egyszer: mire születtem!
hetykén és dúltan, ami nem lehettem:
vágtat feléd – de biztosabb szerelmem
hívón s lihegve már lábadhoz ül.
Ha lehet még becsületes öröm,
különb annál, mit elgondolni tudtam,
amit a hitt és vágyott háborúban
világra jönni várok. Szabadultan
szabadítani; szeretni, nem kedvetlenül.
Erőt érzek, s értelmét, mért tűröm
a nyűgöt, hámot, s hogy fekszik vetetlen
ágyon elgyötrött tagokkal szerelmem,
s hogy miért boldogság ez, hihetetlen!
Nélküled imbolyognom és verődnöm.
(1970. febr. 16. / Holmi 2003/10)
