Augusztus huszadika az ünneplések napja földön, vízen és levegőben egyaránt. Budapesten például a repülésért rajongók csodálhatják az eget.
100 éve, 1912. augusztus 20-án rendezték meg Rákosmezőn magyar repülők részvételével az első Nemzeti Repülőversenyt.
A magyar repülés a történelmi nevezetességű Rákosmezőn indult meg, az akkori lovassági gyakorlótéren, amit a hadügyminisztérium napkelte előtt és délután négy óra után bocsátott a repülőkísérletek rendelkezésére.
A magyar nagyközönséget különösen izgatta a repülés azután, hogy a Magyar Aero Club meghívására hazánkba érkezett 1909. október 17-én Louis Blériot, aki a La Manche csatornát átrepülte. A repülőkísérlet szerelmesei, az aviatikusok, többek között Adorján János, Zsélyi Aladár, Székely Mihály, Kolbányi Géza, Takács Sándor, Lazarus Antal, Surényi Ferenc, Takács Béla. Megindult a szervezett repülőélet, a Magyar Aero Club alakuló közgyűlését 1910 februárjában tartotta, majd 1910 tavaszára nemzetközi repülőversenyt hirdetett meg a repülés népszerűsítésére. Ezután sorra rendezték Rákosmezőn a repülő napokat és megkezdődtek a pilótavizsgáztatások is.
Az első nemzeti versenyt 1912. augusztus 20-ra írták ki
Elérkezett az idő egy nemzeti verseny megrendezésére, melyen a magyar aviatikus összemérhették ügyességüket és gépeiket is bemutathatták a nagyérdeműnek. Az első nemzeti versenyt 5000 korona pályadíjjal 1912. augusztus 20-ra írták ki. A verseny előtti napokban még több gép állt motor nélkül a Rákosi hangárokban, így az aviatikusok összefogva, közösen indultak el a Vass-cég boltjába, hogy elvigyék a megrendelt motorokat. A bürokrácia elszámolási nehézségei miatt a cég sehogy sem akarta a motorokat átadni, így a repülök szinte „kirabolták” a boltot és teherautóra pakolva vitték a hangárokba. Az esetből hatalmas szenzáció lett.
A verseny napján óriási tömeg gyűlt össze, részben a Wiener Neustadtban gyakorló magyar pilótanőnek Steinschneider Lillynek köszönhetően, aki első nőként szerzett magyar pilótaigazolványt. Nagy volt a csalódás, mert Lilly gépe későn érkezett meg, már nem volt idő az összeszerelésre. A versenynek nem volt előre meghatározott programja, csak a versenyzők nevét tették közzé. A zsűri egy pontot adott annak, aki végigrepülte a teret, és teljesített körönként még négyet. Az erős szél ellenére délután 4 órakor szállt fel az első vállalkozó Kvasz András, aki 11 kört írt le. A szünet után Novák Károly indult el és percek alatt már 500 méter magasra szállt, majd körözni kezdett. Ő lett a verseny győztese.
Nagy érdeklődés mellett indult el Székely Mihály is, de a rövid start után motorja leállt és kénytelen volt leszállni a hepehupás burgonyaföldre. Takács Sándor zárta a versenyt, akinek leereszkedő siklórepüléséről még napokig beszéltek. A belépődíjakból 16 ezer korona folyt be, amelyet a repülők kaptak meg, így rendezni tudták a kísérleteik miatt felhalmozódott adósságaikat.
