Ritka gazdagságú viking leletre bukkant egy 16 éves fiú Dániában: 1939 óta nem volt példa hasonlóra.
Viking kincsre bukkant a mezőn egy kincsek után kutató kamaszfiú
A ritka érmék a rajtuk lévő keresztmotívum alapján feltehetően a 10. századból származnak, Kékfogú Harald – „hivatalos” nevén I. Harald Gormsson – uralkodásának időszakából.
A fiú fémdetektorral pásztázva a talajt egy mezőn Dánia északi felén összesen 365 tárgyra bukkant, köztük 60 ritka pénzérmére. Ilyen mennyiségű viking kori pénz 74 éve nem került elő a földből Dániában. A fiút barátai gyakran kinevették kutatási hóbortja miatt.
Az érmék a rajtuk lévő keresztmotívum alapján feltehetően a 10. századból származnak, Kékfogú Harald – „hivatalos” nevén I. Harald Gormsson (911 – 986) Dánia és egy rövid ideig Norvégia királya volt – uralkodásának időszakából. Kékfogú Haraldnak oroszlánrésze volt a kereszténység elterjesztésében Skandináviában. A király – aki idővel Dánia után Norvégia uralkodója is lett – azért kapta a Kékfogú (angolul Bluetooth) állandó jelzős előnevet, mert nagyon szerette az áfonyát.
Harald arról volt nevezetes, hogy egyesítette a lázongó dán, norvég és svéd törzseket. A király nevéhez hasonlóan az Ericsson által kifejlesztett Bluetooth elnevezésű vezeték nélküli adatátviteli technológiát is arra szánták, hogy egyesítsen és összekössön olyan különböző eszközöket, mint a számítógép vagy a mobiltelefon.
