Versein növünk fel, felnőttként is őt dúdoljuk, szavait visszhangozzuk, gondolatait tükrözzük, életünk minden részében jelen van. A múlt századi magyar költészet egyik legegyedibb alakja, Weöres Sándor költő, író, műfordító száz éve, 1913. június 22-én született.
A legszebb dallam a Valse triste, a Bóbitától tündéri álmokba kerülünk, A teljesség felé által a hit és a bölcsesség erejével találkozunk. Weöres Sándor Baumgarten- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító 100 éve, 1913. június 22-én született Szombathelyen, száz évvel ezelőtt.
Weöres Sándor: Hála-áldozat
(részlet)
Szememnek Ady nyitott új mezőt,
Babits tanított ízére a dalnak,
és Kosztolányi, hogy meg ne hajoljak
ezt-azt kivánó kordivat előtt.
(1939)
Weöres anyai ágon nagyszebeni szerb művelt polgárcsaládból származott, édesapja földbirtokos és katonatiszt volt, anyja művelt polgárcsaládból származott. Gyerekként Csöngén élt, iskolába Pápán, Szombathelyen, Győrött és Sopronban járt.
Az első Weöres-vers, az első Weöres-kötet
1928-ban, tizenöt évesen jelent meg első verse a Pesti Hírlap mellékletében, ősszel négy versét közölte az Erő folyóirat, A percvonat, Öregek, Szelek zenéje és a Tájkép címűeket. Ebből három később fönnakadt az önellenőrzés műszerein, de az Öregek bekerült első verseskönyvébe, szerepel gyűjteményes köteteiben is. Weöres ettől az 1928 szeptemberében megjelent és korántsem első versétől kezdi költői pályájának időszámítását. 1932-ben publikált először a Nyugatban; innentől kezdve folyamatosan publikált a folyóirat hasábjain, verseken kívül kritikákat is írt.
Nevének ismertté válásához azonban az is hozzájárult, hogy Kodály Zoltán már két évvel korábban megzenésítette — a máig legismertebb versei közé tartozó — az Öregek című versét – hosszú sort nyitva meg ezzel. „Olyan szakértelemmel tette, hogy Weöres később ezt a változatott vette fel a kötetébe.” A korabeli lapok – élen a Nyugattal – előszeretettel közölték bravúros verselésű költeményeit, a kor nagyjai, köztük Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is felfigyelt tehetségére.
„Nappal franciául és kínaiul szándékozom megtanulni. Éjjel írni szoktam: külső és belső körülmények összepaklizása folytán csak éjjel tudtam írni, de mostanában éjjel se: ennélfogva az éjjeleket, jobb híján, alvással töltöm. Pedig nagy, sziszifuszi terveket szoptatgattam: rengeteg témám van, de bármelyiket forgatom elő és elkezdem a kidolgozást, megírok egy darabot belőle és addig javítom-javítom, hogy agyonjavítom és végre abbahagyom.” (Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz, 1929. 10. 1.)
Az érettségi után apja gazdaságában dolgozott, majd 1933-tól Pécsett az Erzsébet Tudományegyetemen előbb jogi, majd földrajzi és történelmi tanulmányokat folytatott. Diplomát végül filozófia-esztétika szakon szerzett, 1939-ben a filozófia doktora lett. Már egyetemistaként bekapcsolódott a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába, részt vett a pécsi Öttorony című lap szerkesztésében is.
Első verseskötete Hideg van címmel 1934-ben jelent meg. 1935-ben helyet kapott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológiában, még ebben az évben Baumgarten jutalomban, egy évvel később pedig Baumgarten-díjban részesült. Kritikai fogadtatásából kiemelkednek Illyés Gyula szavai: „A költészet területén jó tájékozódik, csupán az életben tájékozatlan még.”
„A „fúga”, „invenció”, „szonáta” stb. poétikai párhuzamát még nem találtam meg. Azonkívül egy „giccs” nevű műfajt akarok csinálni, amiben a slágerromantikát és dzsesszritmust próbálom megnemesíteni, kicsit nagyképűen uccasarat mímelni a templomtorony gombján, és ily módon a sarat fölcsalogatni: mire fölér, már nem sár lesz, hanem föld.” (Weöres Sándor levele Babits Mihályhoz, 1933. febr. 8.)
Weöres Sándor: A galagonya
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
1937-38-ban Észak-Európában, majd a Távol-Keleten utazgatott – melynek során Indiával, Kínával és futólag Ceylonnal ismerkedett meg. Ekkoriban már szerveződő „harmadik nemzedék” kiemelkedő egyéniségeként vesz részt a körülöttük kialakult irodalmi vitákban. 1939-ben doktorált a vers keletkezésével foglalkozó, önvallomás-szerű tanulmányával, majd könyvtárosként dolgozott Pécsett, Székesfehérvárott. Az 1940-es években társszerzőként tevékenykedett a pécsi Sorsunk című újságnál, 1942-ben esztétikai, irodalmi nézeteltérések miatt szakított újságjával, az Öttoronnyal. 1941 és 1950 között Pécsett, Székesfehérvárott és Budapesten különböző könyvtárakban dolgozott. Az 1944-ben megjelent Meduza című kötete már egyértelműen érett lírikust mutat.
Bóbita és A hallgatás tornya
1947-ben költözött Budapestre, rá egy évre feleségül vette Károlyi Amy költőnőt. Ösztöndíjjal a római Collegium Hungaricumba ment, hazatérte után – politikamentes alkata és „formalizmusa” miatt – 1949-től csak a magyar irodalomban új minőséget jelentő gyermekversei (Bóbita, Ha a világ rigó lenne) és műfordításai jelenhettek meg. 1951-ben tudományos akadémiai könyvtárosi állásából is elbocsátották, ez időben Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós támogatta, aki már korábban megzenésítette verseit. Az 50-es években csak gyermekversei és műfordításai jelenhettek meg.
1956-ban kiadták A hallgatás tornya című válogatáskötetet, de 1964-ig ismét nehézségei voltak írásainak közreadásával. A 60-as években több külföldi utat tett, járt Nyugat-Európában, Londonban, és az Egyesült Államokban tett körutazást, eljutott New Yorkba is. 1970-ben jelent meg első angol nyelvű versválogatása, amelyet egy évvel később a német nyelvű Der von Ungarn című kötete követett. Ebben az évben munkásságát Magyarországon Kossuth-díjjal ismerték el. 1970-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, a díj összegéből díjat alapított fiatal költők számára.
Weöres Sándor: Psyche
A habozó türelmetlen
Szájára tsókot adni,
Aztán belé karolni,
Ő véle kertbe futni,
Virág ágyásra vonni,
Hamar melléje dőlni,
Madár-zaj Edenében,
Magnolia rejtekében.
Tenném, de nem merem még.
Kissé ő tűle félek,
Talám mortzoska lenne;
Nagyon félek magamtúl,
Talám heveske lennék.
(Pátzinban, 1812. Julius.)
Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak hatását mutatta, Babits Mihály és Füst Milán lírája formálta. Sokoldalú és igen terjedelmes életművében külön fejezetet jelent műfordítói munkássága, amely a költészet szinte valamennyi területére és korszakára kiterjedt. Sokoldalúságát mutatja verseinek képi, érzelmi, gondolati és hangzáselemeket egyaránt figyelembe vevő, zenei jellegű megszerkesztése. Szemléletét Hamvas Béla filozófus, valamint a keresztény és platoni gondolkodás alakította. A Psyche című versgyűjteményéből Bódy Gábor készített filmet Nárcisz és Psyche címmel. Írt mesejátékokat, oratóriumdrámát és egyfelvonásos drámai költeményt (Octopus) is.
Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott, munkássága az egyetemes költészet szinte valamennyi területére és korszakára kiterjedt, de különösen vonzódott az antik kultúrák, a keleti irodalom felé.
Különösen az antik kultúra és a keleti irodalom vonzotta, felfogására a keresztény és a platóni szemlélet egyaránt hatott. Három veréb hat szemmel címmel elkészítette rendhagyó válogatását a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból, írt mesejátékokat (A holdbeli csónakos), oratóriumdrámát (Theomachia) és drámai költeményt, minden hangnemben és versformában ugyanolyan magas színvonalon alkotott.
Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin szerzőktől többnyire közvetlenül (közvetítéssel más nyelvekből is) tolmácsolt művekkel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. Különös figyelmet érdemelnek a szemléletével rokon kínai versek átültetései. 1982-ben elsőként jutalmazták Magyarországon Forintos-díjjal, a műfordítóknak járó legmagasabb szakmai elismeréssel. (A kitüntetést 2002 óta Hieronymus-díjnak nevezik.)
„A Psyché egyszerre tekinthető úgy, mint egy tizennyolcadik század végi magyar arisztokrata család klasszicista-preromantikus affektációja, de úgy is, mint az antik mitológia szerinti szerelem női (sőt, szűzi) principiumának képe, ezen túl azonban a legáltalánosabban elfogadott emberi lényeg, a lélek jele is.” (Somlyó György)
Műveiben egyszer mint kisfiú, majd mint görög bölcs, ismét máskor mint XVIII. századi, arisztokrata származású, félig cigány költőnő szólalt meg. Lónyay Erzsébet (Psyché) nevében írt verseket, majd papírra vetette a hányatott sorsú nő fiktív naplóját is, végül megszületett a műfajilag összetett Psyché, amelyből Bódy Gábor rendezett filmet.
Utolsó nagy fellépése Londonban volt, ahol 1980-ban felolvasói estet tartott. Hosszan tartó, súlyos betegség után Weöres Sándor 1989. január 22-én hunyt el Budapesten. Sírja feleségével együtt a budapesti Farkasréti temetőben található. Egykori lakóhelyüknél, a budai II. kerületi Törökvész úti háznál emléktábla őrzi nevüket. Szülővárosa, Szombathely szobrot állított emlékére 2007-ben, s a helyi színház is nevét viseli.
Az idei év Weöres Sándor centenáriumi év Magyarországon, amelynek keretében számos rendezvénnyel emlékeznek meg a lírikusról: a Helikon Könyvkiadó június elején befejezte életműsorozatát az Elhagyott versek című kötet kiadásával; indítanak Weöres-témavonatot, a Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet ad ki. A szombathelyi színházban kiállításon emlékeznek meg a költőről, Pécsen Weöres Sándor Színháza című kiállítás nyílt, s a tervek szerint a határokon túl is lesznek megemlékező programok.
