Az Arab Káma Szútra nemcsak a szexről, hanem az azt megelőző (dalokkal, kacsintással, parfümökkel, szavakkal történő) csábítás művészetéről is szól a végső ölelés előtt.
Arab Káma Szútra címmel franciául jelent meg az algériai Malek Chebel antropológus gyűjtésében és fordításában az iszlám világ elmúlt kétezer évének erotikus szövegei alapján összeállított első muzulmán szex-tankönyv.
„Az a jó muzulmán, aki kielégíti feleségét” – hangoztatja könyvében számos helyen a francia-algériai szabadgondolkodó, akit a testi szerelem muzulmán apostolaként fedezett fel magának a francia média. Az antropológus a Korán valamennyi fundamentalista értelmezését megcáfolva kétezer év erotikus szövegein keresztül megalkotta a testi szerelem muzulmán ódáját.
Az indiai Vátszjájanához hasonlóan a muzulmán szerző saját szavai szerint „úgy állította össze könyvét, ahogy az orgazmus bekövetkezik”: az Arab Káma Szútra nemcsak a szexről, hanem az azt megelőző (dalokkal, kacsintással, parfümökkel, szavakkal történő) csábítás művészetéről is szól a végső ölelés előtt, amelynek valamennyi elképzelhető változatáról a szüzesség fájdalommentes elvesztésétől a túl rövid szerszám esetére tanácsos legjobb közösülési pozíciókon át a homoszexuális gyakorlatokig olvashatunk.
Az
algériai antropológus 1980-ban érkezett Párizsba, ahol antropológiából, politikaelméletből és szociológiából doktorált. Első kötete 1984-ben jelent meg Test és az iszlám címmel. Azóta 23 könyv szerzőjeként a keleti gyönyörök, a világi filozófia és az egyénnek az iszlámban betöltött szerepével foglakozó pszichoanalitikusként vált ismertté.
Véleménye szerint a Korán egyáltalán nem tiltja a szexuális élvezeteket, s az iszlám sem volt mindig a tiltások és neurózisok világa, hanem a bűntudattól mentes erotika a keleti emberek mindennapjainak részét képezte valamikor. Perzsia a keleti költészet és esztétika őshazája, míg az udvarlás művészetét és a szépség receptkönyvét az araboknál találhatjuk meg. A saría IX. század-i bevezetésétől azonban a szexualitás szabad gyakorlása és az erotikus versek a nők és a szabad egyén ellenségei lettek a muzulmán világban, és kizárólag a hatalom és a gazdagságuk által védett arab elit számára volt ismeretes.
Chebel emlékeztet: már Stendhal is megírta, hogy az arab beduinok sátrában kell keresni az igazi szerelem modelljét és hazáját. Mohamed próféta pedig halála előtt azt mondta: „Ebben a világban a nőket, az illatokat és az imát szerettem”. A próféta feleségeinek elmondása alapját tudni lehet, hogy Mohamed egyszer 27 napot és 27 éjszakát töltött egyhuzamban Marya nevű kopt feleségével, amely majdnem lázadást okozott többi asszonya körében.
Az Arab Káma Szútra egyik legfőbb tanulsága, hogy nemcsak az Ezeregyéjszaka (erotikus) meséi léteztek az iszlám kultúrában.
Venczel Katalin
