A címbéli fogalmak édestestvérek, s bár mindkettőnek főként a tudatlanság a táptalaja, művelt emberek sem mindig mentesek tőlük.
A pszichés háttér ismert: a bizonytalanságból fakadó feszültségek feloldását, a várható jövő megsejtését, kedvező eredményeket, vagy egyszerűen új, leginkább reményt keltő ismereteket várunk tőlük – írja dr. Takács Ilona. Ezért sokszor borsos árat kell fizetni.
A rejtélyes jövő ősidők óta nyugtalanítja az emberiséget. „Ha az emberek minden ügyüket határozott terv szerint tudnák irányítani, vagy, ha a sors mindig kedvezne nekik, akkor sohasem lennének a babona rabjai” – fogalmazta meg háromszáz évvel ezelőtt a nagy gondolkodó, Spinoza. Ezért minden ismert kultúrában elterjedt a jóslás, a babona, ugyanis mindenki tudni szeretné, mi vár rá.
Krúdy Gyula: Álmoskönyv
(részlet)
SZILVESZTER ÉS ÚJÉV
Egymás nyomában járnak még a babonában is, mind a kettő főleg a szerelmesek napja.
Ilyenkor ólmot olvasztanak, s ha Szilveszter éjjelén a megolvadt ólmot a vízbe öntik, az ott képződött ólomalak megmutatja, miféle mestersége lesz a jövendőbelinek.
Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, arról várhatja a mátkát, amerre a kakas nézett.
Aki Szilveszter éjfelén megfordítja a párnát feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmában.
Akit újévkor megvernek, mindennap kikap, az egész esztendőben.
Aki pénzt ad ki újévkor, egész évben azt fogja csinálni.
Aki Szilveszter és újév közt éjfélkor születik, abból nagy úr lesz.
Napjainkban a fejlett országokban az asztrológia jóslásaira hagyatkoznak, s az újságok, folyóiratok asztrológiai rovatai elégítik ki ezeket az igényeket. Működnek áltudományos köntösben jósok is. Angol felmérések szerint a vizsgált személyek közel fele járt már jósnál, 30 százalékuk úgy véli, hogy a kapott jóslatok beváltak.
A bizonytalanság feloldásaira, a tartós feszültségektől való szabadulásra mindannyiunkban erős a pszichés késztetés. A babonák gyökere is összefügg a bizonytalanságot feloldó törekvésekkel: minél kevesebbet tud az ember, annál inkább a babona, hiedelem tölti ki az ismeretlen űrt. Napjainkban a babonák nagy százaléka a szerencsére, illetve a balsorsra vonatkozik, s előjelekre vagy oltalmazó praktikákra épül. A babonák másik csoportja a betegség-egészség problémakörére terjed ki, sokszor áltudományos köntösben. A népi gyógymódok máig is elterjedtek, sőt: reneszánszukat élik, s nem egyről napjainkra kiderült, hogy nem volt babona. Ismert, hogy Edward Jenner, a himlőoltás felfedezője egy kamaszkorában hallott hiedelem nyomán kezdte el kutatásait. A korabeli felfogás szerint: akik elkapták a szarvasmarháktól a tehénhimlőt, azok immunisak lettek a fekete himlőre. A korabeli orvosok ezt, mint népi babonát elvetették. Jenner ezért titokban bár, de mégis kutatásba fogott, az eredményt ismerjük, megszületett a védőoltás a himlő ellen. Hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy minden hiedelem és babona tudományos alappal bírna.
A jósok a hiszékenységből mindig jól megéltek. Vannak is bőven hivatásos jövendőmondók, legyen az utcai tenyérjós, vagy éppen számítógépes hókuszpókuszokkal kábító jövőlátó. Nem véletlen, hogy napjainkban Nostradamus, a fél évezrede élt neves, francia orvos és horoszkópkészítő könyvei nálunk annyira kelendőek. A kártyavetés, a tenyérjóslás, az álomfejtés szintén virágkorát éli.
A hiszékenység kapzsisággal súlyosbítva kitűnően kezére játszik a szélhámosoknak is: a piramisjátékokkal, az irreális kamatok kecsegtetésével kopasztják meg azokat, akik hisznek a gyors és könnyű meggazdagodásban. A lakásmaffiák szintén a hiszékeny emberekre spekulálnak, úgyszintén azok az „üzletemberek”, akik a külföldi prostitúcióra szakosodtak. Csábító jövedelmek, hangzatos elnevezésű munkakörök ígéretével voltaképpen eladják a jelentkezőket. Az áldozat idegenben ébred rá, hogy szexuális rabszolgának szegődött, ahonnan nem, vagy csak nagy szenvedések árán szabadulhat.
A legveszélyesebbek az ugyancsak a hiszékenységre építő irracionális, fanatikus, politikai vagy vallási köntösbe rejtőző csoportosulások, klikkek, mozgalmak. Ezekben karizmatikus vezetők a hiszékeny, befolyásolható embereket, agymosás révén akár a legszörnyűbb bűnökre is ráveszik, képtelenségeket hitetve el velük. Az emberiség történelmén végigvonulnak az ilyen fanatikus csoportok rémtettei: az inkvizíciótól kezdve, a XX. századi Ku-Klux-Klánon át a fasizmusig széles a tér- és időbeli spektrum. A fanatizmusra alapoznak a terrorista tömörülések is, amelyeknek tagjai a hiszékenység oly szélsőséges fokáig jutnak el, hogy akár saját magukat is elpusztítják.
