„Elfáradtam az orvosoktól, akik képtelenek bármit is kezdeni a betegségemmel.” A központi idegrendszert érintő autoimmun betegségben, sclerosis multiplexben szenvedhetett Oscar Wilde költő és drámaíró felesége, Constance Wilde.
A sclerosis multiplexben szenvedő betegek esetében az immunrendszer támadja meg az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburkát, a velőshüvelyt – állítja Ashley Robins, a Fokvárosi Egyetem orvosi karának tudósa. Ennek bomlása kihat a központi idegrendszer különböző részei közötti kommunikációra, a károsodás miatt az idegrostok lassabban vezetik vagy blokkolják az ingerületet. A betegség leggyakoribb tünetei a látási, érzékelési és motorikus zavarok, koordinációs és egyensúlyozási nehézségek, fizikai kimerültség. A sclerosis multiplex kiváltó okai máig ismeretlenek, a betegség nem gyógyítható, noha napjainkban késleltethető a lefolyása és enyhíthetők a tünetei – olvasható a LiveScience hírportálon.
Oscar Wilde felesége, Constance Wilde (1859-1898) 1889-ben kezdett betegeskedni – először a jobb lábában jelentkező gyengeség, zsibbadás miatt kényszerült arra, hogy bottal járjon. Két évvel később már erős kéz- és hátfájásra panaszkodott, később gyötrő fejfájás jelentkezett nála. Egyik levelében, amely 1894-95 telén íródott, az asszony arra panaszkodott, hogy nehezére esik a járás, a későbbiekben a motorikus funkciók tovább romlottak.
Orvosai mit sem tudtak kezdeni a betegséggel. Mint Constance Wilde egy 1896-os levelében írja, „elfáradtam az orvosoktól, akik képtelenek bármit is kezdeni a betegségemmel”. Élete vége felé az asszony rendkívüli fáradságtól szenvedett, és megbénultak arca jobb oldalán az izmok.
A tüneteket Constance Wilde több tucat magánlevélben és egyéb iratban ecseteli, amelyeket unokája, Merlin Holland bocsátott a dél-afrikai kutató rendelkezésére. A dokumentumok alapján született meg a diagnózis 116 évvel Constance Wilde halála után.
A sclerosis multiplexszel kapcsolatos első tanulmányok az 1860-as évek végén jelentek meg, és a betegség bekerült Sir William Growers (1845-1915) brit ideggyógyász 1888-ban megjelent neurológiai kézikönyvébe is. „Orvosai valószínűleg nem figyeltek fel az újonnan felismert betegségre, holott a kórismézés meghosszabbíthatta volna Constance Wilde életét” – hangsúlyozza Ashley Robins. A dél-afrikai kutató meggyőződése nem alaptalan, ugyanis 1898 áprilisában Luigi Maria Bossi szülész-nőgyógyász műtétet javasolt, hogy enyhítsék Constance Wilde tüneteit. Az orvos szerint méhdaganat váltotta ki az asszony vizelési problémáit, valamint az idegeket nyomva okozta az alsó végtagok gyengeségét.
„Néhány nappal a műtét után Constance Wilde elhunyt. Hólyagproblémáit a jelek szerint nem tumor okozta, hanem a sclerosis multiplex neurológiai tünetegyüttese váltotta ki” – vélekedett Ashley Robins.
