Ha a puszit is a csók kategóriájába soroljuk, akkor csecsemőkorunktól a sírig érintettek vagyunk. Vajon ki tudná felsorolni, hányfajta is a csók, és hányfajta érzelem fűthet, miközben adjuk, illetve kapjuk? Össze lehet-e számolni, hány csókot váltunk életünk folyamán? Az egész világon július 6-án ünneplik a csók világnapját.
Az emberek többsége a filozofálgatás eme szintjén megáll, és eszébe sem jutna a csókolózásra, mint tudományosan kutatható tevékenységre gondolni. Pedig a tudomány megannyi területe foglalkozik – más-más aspektusból – a csókkal.
Az etológusok szerint a csók nem ismeretlen az állatvilágban sem: a madaraknál a csőrök találkozása, a vakondokoknál az orrok összedörzsölése, a delfineknél a harapdálás, a kutyáknál a pofanyalogatás, a majmoknál pedig az ajkak érintése felel meg neki.
Fogyókúra – csókkal
A csók a fiziológusok számára is érdekes és vizsgálható. Az Indiana állambeli Kinsey kutatóintézetben a szenvedélyes csókolózás közben a testben végbemenő fizikai változásokat (a bőr elektromos vezetőképessége, vérnyomás, pulzus) mérték. Kiderült, hogy a csókolózás igencsak aktív folyamat: többek között izmok feszülésével, idegvégződések százezreinek kisülésével, szapora szívveréssel, megnövekedett vérnyomással, és percenként 6,4 kilokalória elégetésével jár. Aki tehát fogyni vágyik, csókolózzon! Ezen túlmenően a testet hormonok árasztják el, több agyterület is izgalmi állapotba kerül, és az átlagosnál nagyobb mennyiségű vér áramlik a nemi szervekbe.
A csókolózásban szerepe van a szaglásnak – bizonyos vélemények szerint a csók előzményeként az emberek megszagolgatták egymást, így állapították meg, hogy mennyire vonzó az „áldozat”.
Több mint tizenkétezer éves turbékolók
Hogy mikor csattant az első csók, azt nyilvánvalóan homály fedi. Annyi azonban bizonyos, hogy a brazil Serra da Capivarában talált 12 ezer éves barlangrajzok között egy csókolózó párt ábrázoló kép is található. A minden kétséget kizáró, első írásos bizonyítékok azonban 8500 évvel későbbről származnak. Az indiai szanszkrit nyelvű védikus szövegek már megemlítik az orrok egymáshoz dörgölését. Ez lehetett a csók elődje?
A csók a különböző történelmi korokban más-más szerepet töltött be, például igazolhatta egy megkötött üzlet hitelességét, de egy férfi ily módon ellenőrizhette, hogy egy nő – a szigorú tilalom ellenére – fogyasztott-e alkoholt.
Nem meglepő, hogy a csóknak vannak pszichológiai vonzatai is.
Egy csókból megismerhetjük partnerünk szándékát, és részben információkat nyerhetünk személyiségéről. Michael Cunningham pszichológus professzor vizsgálataiból kiderül, hogy a férfiak – etnikumtól és kulturális háttértől függetlenül – a vastag ajkú hölgyeket találják vonzóbbnak. Nem véletlen, hogy oly sok nő használ ajakrúzst! Sőt, sokan a plasztikai beavatkozástól, az ajakfeltöltéstől sem riadnak vissza.
Hormon-lecke
A. K. Duncan McGrouther professzor – lézeres műszerrel vizsgálva a csókolózás rejtelmeit – kiderítette, hogy mi a szerepe a sugárirányú, illetve a körkörös izmoknak a csókolózásban. E vizsgálatok eredményét fejlődési rendellenességgel születetteknél hasznosíthatja a normális funkció visszaállítását célzó kezelései során.
Az endokrinológus azt vizsgálja, hogy mely hormonok szabadulnak fel egy csók közben. Fischer professzor különböző hormonok felszabadulását rendeli a különféle csókokhoz: így például egy szenvedélyes csók közben ugyanazok a hormonok szabadulnak fel, mint amelyek akkor, amikor halálra rémülünk: adrenalin, noradrenalin és tesztoszteron. Amikor a már régóta együtt lévő párok tagjai váltják a „ragaszkodás” csókját – ekkor egészen más hormonok szabadulnak fel, például oxitocin és vazopresszin. Ezek a férfiaknak segítenek abban, hogy tartós kapcsolatban maradjanak!
A Londoni University College neurobiológusai a szenvedélyes csók közben aktiválódott agyterületeket vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy ilyenkor ugyanazok az agyterületek aktiválódhatnak, mint amelyek a függőséget okozó szerek hatására (például törzsdúcok: putámen, nucleus caudatus). Mivel az aktiválódott agyterületek nagy része az örömérzettel hozható összefüggésbe, megérthetjük, miért mámorító egy igazi csók.
Aki csókol, többet keres
Mindemellett még sok csók-ismeretet szerezhetünk. Miért jó nekünk, hogy egy-egy csók alkalmával több millió baktérium cserél gazdát? Nézzük a tényeket: a kutatók szerint alábecsültük a csókot! Hiszen lassíthatja az öregedést, megerősíti az állkapcsot és az arcizmokat, valamint csökkenti a bőr megereszkedését.
Jót tesz a fogaknak, mert ilyenkor több nyál termelődik, és mivel a nyál lebontja a foglepedéket, megakadályozza a fogszuvasodást. Egy biztosítási cég kimutatta, ha a férfi reggel munka előtt megcsókolja kedvesét, akkor többet fog keresni, és tovább fog élni. A csók megerősíti biztonságérzetünket.
Elmulasztja a fájdalmat, és búcsút mondhatunk vele a stressznek. Megerősíti a családi kötelékeket, és általa úgy érezzük, szeretve vagyunk! Kell ennél több?
