A férfiak is megbetegedhetnek mellrákban, de a hozzájuk közel álló nőknek is segíthetnek azzal, ha felhívják a figyelmüket a szűrővizsgálatok fontosságára.
Magyarországon évente mintegy kétezer nő hal meg mellrákban, miközben a szervezett mammográfiás szűrésre behívottaknak csak körülbelül 40 százaléka vesz részt a vizsgálaton. A korai felismerés jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyét, ezért fontos, hogy minél többen tisztában legyenek a szűrés szerepével és a betegség figyelmeztető jeleivel.
A mellrákot sokan kizárólag nőket érintő betegségnek tartják, pedig férfiaknál is kialakulhat. Az eseteknek ugyan csak mintegy egy százalékát teszi ki a férfiak körében diagnosztizált mellrák, náluk a betegség felismerése gyakran később történik meg. A férfiak számára nincs szervezett mellrákszűrés, ezért különösen fontos, hogy szokatlan elváltozás esetén orvoshoz forduljanak. Ilyen tünet lehet a fájdalmatlan csomó, a mellbimbó behúzódása vagy váladékozása, illetve a bőr megváltozása.
Nem csak az idősebb nőket érinti
A betegség másik gyakori tévhite, hogy kizárólag az idősebb korosztályt veszélyezteti. A mellrák fiatalabb nőknél is előfordulhat, akár a húszas években. Magyarországon a szervezett, kétévente végzett mammográfiás szűrésre a 45–65 év közötti nőket hívják be, így a fiatalabb korosztály számára különösen fontos a testük változásainak figyelemmel kísérése.
A rendszeres önvizsgálat segíthet észrevenni a szokatlan elváltozásokat, de nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot vagy a mammográfiás szűrést. Csomó, bőrelváltozás, mellbimbó-behúzódás vagy váladékozás esetén nem érdemes a következő szűrésig várni: mielőbb orvoshoz kell fordulni. A mellrák kialakulása nem minden esetben előzhető meg, ám a korán felismert betegség jó eséllyel kezelhető.
A férfiaknak is van szerepük
A szűrésre járás ösztönzésében a családtagok és a barátok támogatása is sokat számíthat. Egy partner, testvér, szülő vagy barát emlékeztethet a vizsgálat időpontjára, elkísérheti a nőt, vagy segíthet abban, hogy a mindennapi teendők mellett se maradjon el a szűrés.
Halom Borbála, a Mellrákinfó Egyesület alapítója szerint a témáról akkor is beszélni kell, ha az őszi figyelemfelhívó kampányok idején sokan úgy érzik, már eleget hallottak róla. A cél ugyanis nem pusztán a figyelem felkeltése, hanem az, hogy a szűrés a mindennapi egészségmegőrzés természetes részévé váljon.
A mellrák tehát nem kizárólag az érintett nők magánügye. A korai felismeréshez szükséges információk megosztása, a vizsgálatok támogatása és a figyelmeztető tünetek komolyan vétele a környezet segítségével is könnyebbé válhat.
