Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Szerelem, hit vagy életszemlélet című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Psziché

Szerelem, hit vagy életszemlélet

Szerző: / 2011. augusztus 31. szerda / Psziché, Szexus   

Hallgatni az okosabb szóra vagy követni a butábbat? Mikor válik színessé egy kapcsolat fekete-fehérsége? „Szerelemről akkor beszélünk, ha többet akarunk adni, mint kapni” – vallja Ole Nydahl. Vajon igaza van?

Sok értékük nincs a „megmondom a tutit” tanácsadó jellegű könyveknek, abban nem érdemes hinni, hogy egy bármennyire is szimpatikus ember, író vagy akár buddhista láma olyan életvezetési jó tanácsokkal tudna szolgálni, ami megváltoztatja az életet, vagy akár az egész világot. Főleg akkor nincs, ha az illető tanácsadó valójában merőben más életet folytat. A tanácsoknak és a tanácsok elfogadásának is megvan a maga kulturális jogosultsága, így a felvetett kérdés adja magát: létezik olyan szerelmes, aki ne adni akarna? Persze, hangzik automatikusan a válasz, az aki valójában egyoldalú szerelemben él, akit szeretnek, ám a viszonzás elmarad.

„Életünkben meghatározó az a felismerés, hogy a többi lénnyel közösen átélt, feltételekhez kötött boldogság mulandó, és hogy legkésőbb a halállal minden párkapcsolat véget ér. Ezért fontos, hogy minél kevesebb elvárásunk legyen, ne éljünk a múltban vagy a jövőben, hanem minden porcikánkkal élvezzük a jelen pillanatot. Aki elég érett, belátja ezt, és nem fogja többé játszmákra pazarolni idejét, hiszen tudja, hogy minden pillanat az utolsó lehet. Őszintének kell lennünk, mert a dolgok mulandósága nem egy elvont elképzelés, hanem olyasvalami, ami folyamatosan, minden percben megtörténik.” – vallja Láma Ole Nydahl, akinek az élete az 1960-as évek végén gyökeresen megváltozott. A dán hippik tipikus életét, a drogmámort hagyta a háta mögött, miután feleségével, Hannah-val bejárták Nepál egy részét, és megismerkedett a Gyémánt Út buddhizmussal. Új életet kezdett. Ole Nydahl nyugati létére buddhista tanítóvá vált.

„Egyszerű a receptem: …engedd őket bepillantani az életörömödbe!” A gondolat szerint Ole Nydahl hisz abban, hogy amennyiben két ember igazán szereti egymást, ha odafigyelnek a másikra, és nem csak a hétköznapi rutinfeladatokat végzik együtt, akkor örökre megmaradhat a vonzalom, az érdeklődés, a figyelem. Ole Nydahl a buddhista látásmódot veszi példaképnek, ami szerint a szerelem és a párkapcsolat képezik az alapját az ember fejlődésének és egy kiteljesedett életnek. Vagyis szerelmesként legfőbb vágyunk, hogy boldogok legyünk az illető személlyel, ezért mindig készek vagyunk arra, hogy jót tegyünk vele.
És itt a bökkenő. Ole Nydahlnak igaza van. Eltekintve attól a ténytől, hogy a szerelem, a boldogság annyiféle lehet. Semmi nem fekete és fehér. Szerencsére a világ színes, a szürke és a szivárvány árnyalatok is helyet kapnak benne. Közhely, közhely hátán…

Ole Nydahl egy olyan problémakört jár körbe, ami minden embert érint, azaz hogyan éljünk teljes és boldog életet. Ami az ő tollából akár hitelesnek is tűnhetne, mert 35 évig élt boldog házasságában feleségével Hannah-val, aki már elhunyt. Csakhogy Ole Nydahl sem élt fekete-fehér életet…

Könyv a szerelemről – de melyikről? Ole Nydahl leírja Buddha tanácsait egy boldog párkapcsolat megvalósításához. Elolvashatjuk, hogyan tudunk egy olyan párkapcsolatban élni, amely nem csak az egyént, hanem környezetet is boldoggá teheti. Igen, még el is hihetjük, magunkévá is tehetjük hogy Buddha tanítása igazat mond, miszerint mindenki magának teremti meg az életkörülményeit (magyarosan szólva, mindenki saját szerencséjének a kovácsa) és végtelenül sok lehetőség adatik az élet megváltoztatására és alakítására (már ha egyáltalán eljut a tudatig).

Könnyen egyet tudok érteni azzal a szemlélettel, hogy a szeretet és a párkapcsolat alapja a növekedés és a fejlődés, hogy a személyes korlátok leküzdésének jutalma a teljes feloldódás. Csakhogy nem igazán érezni, mennyi a közhely és mennyi az igazság mindabban, amit Láma Ole Nydahl átadni kíván. A hétköznapokban, miközben a teli szatyort anya viszi a buszon ülve, gyerek kezét rángatva, hogy ne fújjon lufit a rágójából, apa pedig otthon a tévét nézi vagy épp a számítógépen játszik, kicsit másnak, sőt virtuálisnak tűnik a keleti tanítás.

Hogy egy kapcsolat sikere a résztvevőkön múlik nem újdonság. Mert betéve tudhatjuk könyvek százait, le is doktorálhatunk, hogy megértsük a psziché viselkedését, ahhoz, hogy két lábbal álljunk a földön, és kitartsunk a nehéz helyzetekben, nem erre van szükségünk. Karmánk átalakításához legfontosabb az élettapasztalat. Ám mi történik akkor, ha elfogadom a „Sokat segít, ha tudatosan használjuk a beszédünket. Egy nyugodt, kellemes és megfontolt hang bizalmat ébreszt másokban. Az emberek szívesebben hallgatják meg azt, aki nyitott, és pozitívan áll a dolgokhoz” elméletet? Akkor szembeállok saját magammal és manipulálhatok, hazudhatok égre-földre, csakhogy magabiztosnak, hihetőnek lásson a szeretet személy?

Míg a pszichoanalízis atyja, Freud nem nézte jó szemmel, ha valaki ellentmond neki vagy elméleteinek, és ő maga kötelező érvényűnek tartotta őket, Láma Ole Nydahl tisztán látja helyzetét és jelentőségét: Buddha tanácsait, nem tartja kötelező érvényűeknek, mégis általuk mutatja meg, hogyan vehetné az olvasó (mindenki) kezébe saját életét, és ezáltal hogyan lehet megvalósítani a boldog és maradandó párkapcsolatot.

Kiadó: Jaffa Kiadó Eredeti Cím: Lama Ole Nydahl: Der Buddha und die Liebe Oldalszám: 256 Megjelenés: 2008