A gazdagság jelképe évezredekig a zsíros ételekkel megrakott asztal volt. Ma épp az ellenkezője igaz, a sovány húst tartjuk nagy becsben, és a zsírszegény táplálkozást részesítjük előnyben. Az sem mindegy, milyen zsírtartalmú ételeket eszünk.
Február 18-án hatályba lépett az élelmiszerekben található transzzsírsav mennyiségére vonatkozó rendelet. Miért is kell óvakodni a transzzsírsavtól?
A kiegyensúlyozott táplálkozás a megfelelő zsírsavak bevitelének biztosítására és a szív védelmében olíva olajat, állati zsírokat és halat tartalmaz. A növényekből származó C-vitamin, illetve az olívából nyert E-vitamin, a borok csersav- és flavonidtaralma segítenek megelőzni az oxidációt. A szárított gyümölcsök és a halak is biztosítják ezt az egyensúlyt.
Az olívaolaj nagy mennyiségben tartalmazza a megfelelő zsírokat. Összehasonlításképp elmondható, hogy a sertészsír nem olyan káros, mint azt gondolnánk. Az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy a transzzsírsavtól a termékek krémesebbek, könnyebbek és ízletesebbek lesznek, az összes zsírok közül pont a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, károsítja az érfalat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. A vizsgálat során kiderült, hogy jellemzően a csokibevonóval készült termékek, a szaloncukrok és a cukrászsüteményeknél volt magas ez az érték.
A hatályba lépett rendelet értelmében tilos lesz olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában az egészségre káros transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A rendelet kéthónapos türelmi időt tartalmaz azoknál az előre csomagolt élelmiszereknél, amelyeket a jogszabály életbelépésekor már legyártottak.
Az állati eredetű zsiradékok tudvalevően jelentős mennyiségben tartalmaznak koleszterint és telített zsírsavakat, amelyek – ha étrendünk nem kiegyensúlyozott, életmódunk nem kellően egészséges – évek alatt növelhetik bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát. Ám az állati eredetű zsiradékok között is vannak különbségek: a halakban, különösen a tengeri halakban található többszörösen telítetlen zsírsavak fontos szerepet töltenek be testünk működésében.
A rendelet hatálya azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a fogyasztónak szánnak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra nem vonatkozik a szabályozás.
A rendelet a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki. Az új előírásoknak nem kell megfelelnie azon a végső fogyasztó számára előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba. Szintén nem érinti a szabályozás azon élelmiszerek körét, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók egészségvédelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
A transzzsírsavak a növényi olaj ipari feldolgozása, állagának keményítése, illetve az olaj tartósítása közben telítetlen zsírsavakból keletkeznek a hidrogénezésnek nevezett folyamat során. A margarinok például hidrogénezett növényi olajok, amelyeket mesterségesen tesznek szilárddá. A hidrogénezés hatására a zsír elveszíti értékes kötéseit és telítetté válik, a zsírsavakban az atomok elhelyezkedése megváltozik.
A transzzsírsavak a biológiailag hátrányos tulajdonságú telített zsírsavakhoz válnak hasonlatossá, növelik a vérben a káros hatású LDL-koleszterin szintjét, csökkentik a jó, HDL-koleszterin szintjét, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A rendszeres testedzés hatására a HDL-koleszterin szint kellően magas lesz ugyan ahhoz, hogy még a magas, káros LDL-koleszterin szint mellett is kellő védelmet nyújtson az érfalaknak és a szívnek, a transzzsírok azonban ezt nem engedik, ezért a telített zsírokhoz képest dupla kockázatot jelentenek az ember egészségére.
Az Egyesült Államokban az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhatóság (FDA) 2006-tól megköveteli, hogy az élelmiszereken feltüntessék a transzzsírsavak mennyiségét is. 2006 decemberében az Egyesült Államokban elsőként New York vezetése tiltotta be a mesterséges transzzsírsavak használatát a város minden éttermében.
A világon elsőként Dánia ismerte fel a probléma fontosságát, és 2003 júniusában elrendelte, hogy tilos kereskedelmi forgalomba hozni olyan élelmiszert, amely két százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz transzzsírokat.
