Az első magyar nő, akit állami iskola vezetésével bíztak meg, Zirzen Janka pedagógus, a magyar nőnevelés és tanítóképzés egyik kezdeményezője 190 éve született.
Zirzen Janka 1824. május 23-án egy jászberényi kisbirtokos családban látta meg a napvilágot, édesanyja bábaasszony volt. Pesten, majd Egerben tanult jó hírű nőnevelő intézetekben, mint amilyen az egri Tóthné-féle nevelőintézet is volt. Korán árvaságra jutott, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát. A szülői házban magán nevelőintézetet alapított, majd leánynevelő intézetet is fenntartott, amely 1846-tól 1849-ig működött.
A forradalom és szabadságharc bukása után, 1849 és 1866 között családoknál vállalt magánnevelői állást. Időközben kitűnő eredménnyel elvégezte az angolkisasszonyok pesti tanítóképző intézetét.
1866-ban Pestre költözött. 1869-ben Eötvös József báró, kultuszminiszter kinevezte az újonnan létesített budai állami tanítóképző iskola, az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde igazgatónőjének. Ő volt az első magyar nő, akit állami iskola vezetésével bíztak meg.
A polgári iskolai tanítónők képzése céljából Eötvös utódja, Trefort Ágoston 1873-ban polgári iskolai tanítóképzőt létesített, amelynek megszervezésével szintén őt bízták meg. Trefort 1875-ben külföldi tanulmányútra küldte azzal, hogy ne csak tanítónőket, hanem házias munkáslányokat is oktassanak: Bécsben, Párizsban és német városokban ismerkedett a külföldi ipariskolák működésével. Szakmai ismereteket szerzett, valamint az iparoktatáshoz szükséges gépeket és felszereléseket is vásárolt. Hazatérése után iskolájában az iparoktatást is bevezette: a diákok hároméves tanulás után iparos-tanítói oklevelet szereztek.
1877-ben maga Ferenc József is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő kaphatott.
1881-ben megszűnt az elemi iskolai tanítónőképzés. Addigra már több mint négyszázan végeztek. Helyette bevezették a háziipari munkamesternők és a házi nevelőnők képzését. 1888-ban megnyitották a Felsőbb tanítóképzőt, ahol a felsőbb leányiskolák és tanítónő-képezdék számára készítettek fel tanárokat és igazgatókat. Az iskola 1898-ban engedélyt kapott arra, hogy felvegye az Erzsébet Nőiskola nevet. Többszöri átszervezés után később főiskolai rangra emelték.
1896-ban nyugalomba vonult. 1904. december 28-án Budapesten hunyt el, síremléke (Bory Jenő alkotása) a Kerepesi temetőben található. Szülőházán 1929-ben emléktáblát helyeztek el. Emlékét Budapesten (a XII. kerületben) és Jászberényben is utca őrzi. Róla nevezték el a Jászberényi Tanítóképző Főiskola Zirzen Janka Kollégiumát is.
Fotó: Pannon Enciklopédia/OSZK, Wikipédia
