Aligha van olyan, a muzsika, a film világa iránt kicsit is érdeklődő ember, aki ne emlékezne az Óz, a csodák csodája című filmre, s annak bájos Dorothyjára. Alakítója, Judy Garland amerikai színésznő és énekesnő 100 éve született, de már több mint öt évtizede nincs közöttünk.
Judy Garland a Minnesota állambeli Grand Rapidsben látta meg a napvilágot Frances Ethel Gumm néven. (Egyes források 1922 június 10, mások szerint 12-én született.) A család Los Angelesben telepedett le, s a lányok a harmincas évek elején már Garland nővérek néven különböző zenés színpadi produkciókban kaptak szerepet. Judy is ekkortájt vette fel világszerte ismertté vált nevét.
Előbb Graumann hollywoodi kínai színházában bontogatta tehetségét, majd az évtized második felében filmezni kezdett. Első filmszerepét tizenkét évesen kapta, s már 1935-ben szerződtette őt a világhírű Metro-Goldwyn-Mayer stúdió.
Az igazi áttörést a Broadway Melody jelentette 1938-ban, s nyomban utána következett az Óz, a csodák csodája, amelyen sok gyermeknemzedék nőtt fel, de Dorothy – és persze társainak – alakja a felnőttek szívébe is belopódzott.
A negyvenes években gyakori és keresett filmszínésznő volt, ez volt a „nagy évtizede”. Emlékezetes alakítást nyújtott az évtized híres sorozatában, az Andy Hardy sorozatban. Később Fred Astaire és és Gene Kelly is a partnere volt.
A legjellegzetesebb Garland filmek között szokás emlegetni az 1938-as Mindenki énekel című filmet, majd a negyvenes években forgatott Nelly Kelly, a Tavasz a Broadwayn, A nőbolond, a Zigfeld Follies, az Ameddig a felhőkkel megyek című filmeket is.
A könnyed darabok után a háború zuáni években drámai szerepeket is kapott, például az 1961-ben bemutatott „Ítélet Nürnbergben című alkotásban. Judy Garland folyamatosan jelen volt az amerikai zenei életben is. Kellemes hangja tucatnyi lemezen csendült fel, filmzenéi közül sok megjelent lemezen is.
Az ötvenes években és a hatvanas években a még mindig fiatal Judy egyre kevésbé jutott fontos szerepekhez. Idegállapota romlott, az alkoholhoz, az altatókhoz menekült.
Idős korára lehetett volna mesébe illő anyóka is az általa világhírűvé tett kislányból, Dorkából. Önromboló életéről időben tudósítottak a korabeli újságok is. De nem mondtak el mindent. Legalább is ez derül ki, egy az életéről Amerikában kiadott könyvből, melynek szerzője, David Shipman, nem egyebet állít, mint azt, hogy a színésznő nemcsak az alkohol, hanem a szex rabja is volt. „Judy Garland, avagy egy amerikai legenda titkos élete” című könyv szerint fiatal korától fogva biszexuális partnerkapcsolatokat tartott. Köztük volt a titkárnője is, és ez a kapcsolat különösen akkor vált meghitté, amikor a színésznő elvált az első férjétől. Szeretőinek listáját olyan híres színészekkel tette teljessé, mint Yul Brynner és Frank Sinatra. Életrajzírója szerint Judy Garland tragédiájáért nemcsak Hollywood romboló hatása lehet felelős, hanem sorsának alakulásában kimutatható az apai örökség is.
Az egyre nagyobb nyomás alatt álló, betegeskedő, megfáradt színésznőt 1969. június 22-én holtan találták. Halálát minden bizonnyal a túladagolt ital és a pirulák együttes hatása okozta. Három gyermeket, Liza Minnellit, Lorna Luftot és Joey Luftot hagyta hátra.
Judy Garlandról nem lehet úgy beszélni, írni, hogy ne kerüljön szóba leánya, az ugyancsak nagyon fiatalon befutottt és óriási sikereket elérő Liza Minnelli. Lizának is csaknem félresiklott az élete a drogok és az alkohol miatt, de neki volt ereje újra s újra „kijózanodni”, s bár ma már nehezen mozog, ma is ünnepelt színésznő Amerikában.
