„Legyen pedig e történt tanulság valamennyi kegyetlen uraknak!” Az első teljes hosszában színes magyar film, a Ludas Matyi bemutató díszelőadására 70 éve, 1950. február 27-én került sor.
Az első magyar filmet (A tánc) 1901-ben, az első teljes estét kitöltő filmet (Ma és holnap) 1912-ben, az első, a mai filmek terjedelmét elérő filmet (Mire megvénülünk) négy évvel később mutatták be. Az első magyar hangosfilmre még másfél évtizedet kellett várni (A kék bálvány), az igazi sikert a második hazai hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj hozta meg 1931-ben. A színes technikát Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, a fekete-fehérben forgatott filmnek akkoriban úttörő módon három színes betétje készült.
Diák: „Minek neked ez a sok tudomány?”
Ludas Matyi: „Olyan nagy ellenséggel küzdök én, amihez nem elég, ha egy ember az ember.”
Az első színes magyar filmet, a frissen államosított filmgyártás büszkeségét 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján kezdték forgatni. Mivel a kommunista vezetés a filmgyárat is „ideológiai üzemként” kezelte, olyan hőst kerestek, aki a szegény ember igaz ügyét mindenki által átélhetően viszi diadalra.
A párt Filmpolitikai Bizottságának választása végül a Ludas Matyira esett, a rendezéssel a tapasztaltabb Nádasdy Kálmánt bízták meg, a társrendező Ranódy László, az operatőr Hegyi Barnabás lett. A forgatókönyvet jegyző Szinetár György a kor ideológiai elvárásainak megfelelően változtatott Fazekas művén. A klasszikus mese hőse, Ludas Matyi itt is háromszor veri vissza Döbrögin a rajta esett sérelmet. Ebben a változatban azonban Matyinak segítőtársai is akadnak egy Piros nevű leány, Gergely hajdú és a debreceni tudós professzor személyében.
A címszerepre kiszemelt Gábor Miklóst túl intellektuálisnak találták, helyére a 20 éves Soós Imrét választották, a női főszerepet a 19 éves Horváth Terire osztották, nemcsak tehetségük miatt, hanem azért is, mert mindketten szegényparaszti családból származtak. Soós pályafutásában az igazi áttörést a korszak leglátványosabb filmje, a Ludas Matyi jelentette. Mint Nádasdy fölfedezettje, ő lehetett az első színesfilm, egy „szocialista tündérmese” ikonikus figurája. A filmben a magyar színjátszás olyan nagyságai tűntek fel, mint Ruttkai Éva, Somlay Artúr, Görbe János, Kiss Manyi. A példátlanul nagyszabású alkotásban hatszázan statisztáltak, külső helyszíneken, természetes környezetben forgattak korabeli ruhákkal, korábban nem alkalmazott sminkelési és világítási technikával.
Ludas Matyi: „Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza”
A viszonylag ismeretlen színes technika számos nehézséget okozott: Döbrögi piros ruhája a vásznon bíbornak tűnt, a nagy erősségű lámpákkal bevilágított vacsorajelenetben a gyertyák elolvadtak a hőtől. A megfelelő színek eléréséhez több ezer szűrőt használtak és a valóságos látványt alkalmazták a nyersanyag adottságaihoz.
Végül az első teljes hosszában színes magyar film, a Ludas Matyi bemutatójára egy díszelőadás keretében 1950. február 27-én került sor (ezt megelőzően a film első nézői a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából Budapestre látogató szovjet küldöttség tagjai voltak), a következő naptól a főváros 12 filmszínházában vetítették.
Az egykor példátlanul nagyszabásúnak számító, hatszáz statisztával készült filmnek annak idején óriási sikere volt: az 1961-es felújítás nézőit is számítva ötmilliónál többen látták. Nádasdy Kálmán a rendezésért Kossuth-díjat kapott.
Ludas Matyi: „Van én nékem fegyverem: az igazság! De botom is van hozzá!”
A nem túl jó minőségű kísérleti nyersanyagra, a nitronegatív színtartósságára a belga Gevaert vállalat csak egy év garanciát vállalt. Nem véletlenül: a negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni, Ludas Matyi sokáig Csíkos Gábor hangján szólalt meg.
A filmet a Magyar Nemzeti Filmarchívum 2004-ben mintegy 35 milliós költséggel, digitális technikával újította fel. Az első egész filmre kiterjedő hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát nem lehetett szoftverrel kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni, s a hangokat is helyreállították. Az újjászületett alkotás DVD-n is megjelent.
Ludas Matyi
rendezte: Nádasdy Kálmán, Ranódy László
Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján a forgatókönyvet írta: Szinetár György
operatőr: Hegyi Barnabás
zeneszerző: Szabó Ferenc
szereplők: Soós Imre (Lúdas Matyi), Solthy György (Döbrögi), Pártos Erzsi (Anyó), Horváth Teri (Piros), Ruttkai Éva (Gyöngyi), Bozóky István (Nyegriczky), Görbe János (Gergely), Kiss Manyi (Pamela)
* Fazekas Mihálynál a főhős neve és a mű címe Lúdas Matyi (már a hexameter miatt is, amelyben az alkotás íródott), míg az 1950-ben bemutatott színes játékfilm címe Ludas Matyi, valamint az 1945 és 1992 között megjelent szatirikus hetilap is a Ludas Matyi címet viselte. (e-nyelv.hu)
