A 18. század közepén németül, illetve olaszul írt naplók magyar fordításban láttak napvilágot, a két eltérő származású és műveltségű női és férfi szerzőben közös, hogy mindketten szemtanúi voltak Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságának.
A 18. századi arisztokrácia életéről szóló könyvet mutatnak be a gyulai Almásy-kastélyban. A könyv két, a Harruckern családdal kapcsolatban álló személy korabeli naplója alapján készült.
Két, a 18. század közepén németül, illetve olaszul írt napló jelent meg a közelmúltban magyar fordításban a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport és a Károlyi Kutatócsoport együttműködésében – tájékoztatta az MTI-t a könyvbemutatót szervező Gyulai Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum NKft.
Az egyik szerző a spanyol származású, Bécsben nevelkedett Therese Corzan, aki Harruckern Jozefa társalkodónője és bizalmasa volt. A másik író a budai születésű ferences szerzetes, a Harruckern család káplánja, Hueber Antal. Mindketten szemtanúi voltak Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságának.
A naplóbejegyzések segítségével a magyar arisztokrácia nagykárolyi, gyulai, pesti és bécsi mindennapjai, utazásai, tagjainak magánélete elevenedik meg. Képet kaphatunk a nyilvánosság előtt zajló családi rítusokból abban az időben, amikor a történészek szerint a családi élet nagy átalakuláson ment át a társadalmi nemek közötti viszonyok, a gyermeknevelés vagy az érzelmek jelentése és kifejezése terén.
A Károlyi család Kelet-Magyarország egyik legbefolyásosabb és legnagyobb földbirtokkal rendelkező családja volt. A Bécsben élő Harruckernek ugyanakkor óriási pénzvagyonuk révén kerültek az arisztokraták közé. Miért volt ez a házasság előnyös a két család számára azon túl, hogy birtokaik egymással szomszédosak voltak? Sajátos férfi és női nézőponton keresztül pillanthatunk bele a magyar arisztokrácia nagykárolyi, gyulai, pesti és bécsi mindennapjaiba, utazásaiba, tagjainak magánéletébe éppúgy, mint a nyilvánosság előtt zajló családi rítusaikba, mindenekelőtt az esküvő előkészületeibe abban az időben, amikor a történészek szerint a családi élet nagy átalakuláson ment át a társadalmi nemek közötti viszonyok, a gyermeknevelés vagy az érzelmek jelentése és kifejezése terén.
A kiadvány bevezető tanulmányai részben a közreadott források megértését, részben a naplók szerzőinek megismerését segítik.
Hueber Antal (Antonius Hueber) a Harruckern család káplánjaként látta testközelből urai mindennapjait, és töltötte velük 1743-1758 között a nyári hónapokat több ízben Gyulán. Feljegyzései komoly segítséget nyújtottak a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont állandó kiállításának készítői számára is – jegyzik meg a közleményben.
A 18. századi arisztokrácia mindennapjai – Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757-1759) című könyv gyulai bemutatóján a 18. századi forráskiadvány közreadóival, Arany Krisztina és Laczlavik György főlevéltárosokkal, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetőivel hallgathatnak meg egy beszélgetést az érdeklődők az Almásy-kastély kápolnájában kedden 17 órakor.
