Megnyílt a Könyvfesztivál! A hivatalos ünnepélyes megnyitón írók, irodalmárok és politikusok méltatták az észak-európai és a magyar irodalom és kultúra kapcsolatát. A díszvendéget, Claudio Magris olasz írót pedig „kíméletlen pontossággal” fogalmazó íróként köszöntötték.
Csütörtökön délután megkezdődött a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison. A seregszemlét megnyitó Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kiemelte: a könyv hatalom, amely magában hordozza az igazság és az örökkévalóság ígéretét.
A vasárnapig tartó seregszemlét a tárcavezető a magyar kultúra egyik legnagyobb léptékű fesztiváljának nevezte, amely idén a dán uniós elnökségre reflektálva az északi országokat, Svédországot, Dániát, Norvégiát, Finnországot és Izlandot látja vendégül.
Réthelyi Miklós felidézte: a könyvfesztivál már számos kiváló írót látott vendégül, köztük Umberto Eco olasz írót is. „Több mint húsz neves skandináv és finn író érkezett Budapestre, akiknek legalább egy magyar nyelvű könyve is megjelent a fesztiválra” – méltatta az idei rendezvényt a tárcavezető.
A miniszter kiemelte, hogy a szó ereje képes személyes világok teremtésére, „nekünk pedig be kell lakunk ezeket a világokat, azaz olvasnunk kell”. Réthelyi Miklós arról is beszélt, hogy a kutatók olyan adattárolóról álmodoztak, amelyhez nem kell tápenergia és kezelőfelület nélkül is használható. „Mára rájöttünk, hogy ez az adathordozó nem más, mint a könyv. Az energiát, amely működteti, úgy hívják: a tudás és a szépség igénye” – vélekedett a miniszter.
Gunn Karin Gjul norvég parlamenti képviselő, a Családügyi és Kulturális Bizottság elnöke rámutatott arra, hogy az északi irodalom egyszerre nemzeti, északi és egyetemes. A politikus kitért az északi irodalom népszerűségére is, szerinte ez főleg annak köszönhető, hogy az írók képesek a közös emberi tapasztalatokról írni anélkül, hogy elvesztenék a régióra jellemző jellegzetességeiket.
Claudio Magris átvette a Budapest Nagydíjat
Claudio Magris olasz író vehette át idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének járó Budapest Nagydíjat a seregszemle nyitónapján, csütörtökön a Millenárison. „Nagyon meg vagyok hatva, hálás vagyok, hogy megkaphattam ezt az elismerést” – fogalmazott a díj átvételekor a Duna című esszéregényéről világszerte ismert trieszti író.
A Budapest Nagydíjat átadó Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes kiemelte: az elismeréssel a magyar főváros fejezi ki tiszteletét Magris írói munkássága előtt a magyar polgárok nevében. „Magris érti a lelkünket, ismeri a mások elől elélt életek kegyetlen ritmusát, az egymás elől eldalolt hangot” – fogalmazott Grecsó Krisztián laudációjában, amelyben méltatta az író „kíméletlen, pontos” mondatait.
Gunn Karin Gjul hangoztatta, hogy az északi országokat szoros kapcsolat fűzi egymáshoz, együttműködnek gazdasági, politikai és kulturális téren is. A politikus szerint az északi országok társadalmai is közös értékekre épülnek, amelyet északi modellnek is szoktak hívni. „Az északi kultúra terjesztése arra is szolgálhat, hogy megismertessük országainkat másokkal, példát mutassunk az országhatárokon túl is” – jegyezte meg. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a közös szereplés erősíteni fogja az északi országok közötti kooperációt és a közép-európai partnereikkel való együttműködést.
Katarina Mazetti svéd írónő beszédében felidézte, hogy kislánykorában járt először Magyarországon, édesapja szerepelt Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében is. Mint fogalmazott, rögtön beleszeretett az országba, de érdeklődése idővel elmúlt. Egyetemistaként járt újra Budapesten, „álmai városában”, akkor a magyar zene, Bartók és Lehár világa fogta meg újra.
Az írónő felidézte az 1956 utáni magyar menekülthullámot, mint fogalmazott több mint 8 ezren Svédországban telepedtek le. „Mit is nyújthatnak az északi országok egy olyan országnak, amely már évszázadok óta az európai kultúra központja volt?” – tette fel a kérdést Katarina Mazetti, majd azt válaszolta, hogy Kertész Imrének már odaadták a Nobel-díjat. „Az igazság az, hogy szívem szerint Szabó Magdát javasolnám posztumusz díjra” – jegyezte meg.
Az írónő kitért arra is, hogy több európai országban aggódnak az új magyar médiatörvény miatt, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy számos európai országban olyan törvény van hatályban, amely nem gyöngíti, hanem erősíti a szólásszabadságot. „Nem tudom elképzelni, hogy az a Magyarország, amelyik ilyen keményen küzdött a szabadságáért és az elnyomás ellen történelme során, képes lenne a szólásszabadságot korlátozni” – fogalmazott a svéd írónő a könyvfesztivál megnyitóján.
Mennyit költöttünk könyvre 2011-ben?
A Magyar Könyvkiadók és könyvterjesztők Egyesületének honlapján közzétett adatok szerint a tavalyi könyvforgalom körülbelül 59,5 millió forintot tett ki, ami 3 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi, 61,5 millió. 2008-ban ez az összeg még közel 67 millió forint volt.
A könyvfesztiválon szavazhatnak a látogatók a Szép Magyar Könyv Verseny közönségdíjára, amelyet az Ünnepi Könyvhét nyitónapján, június 7-én adnak át.
A könyvfesztivál szép hagyománya, hogy a rendezvény vasárnap a magyar irodalom legjobbjai előtt tisztelgő Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárul. Az idén kerek születésnapjukat ünneplő jeles alkotók közül meghívást kapott a Tarján Tamás vezette pódiumbeszélgetésre: Fodor Sándor, Takács Tibor, Tornai József, Albert Zsuzsa, Jókai Anna, Tarbay Ede, Gál Sándor, Láng József, Rónay László, Czakó Gábor, Szepesi Attila, Dobos Marianne, Gálfalvi György, Kodolányi Gyula, Ladik Katalin, Nádas Péter, Oláh János, Sumonyi Zoltán, Vasy Gézá, Zöld Ferenc, Aczél Géza, Bari Károly és Szkárosi Endre
Vendégek
Az elmúlt években Csehország, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország és Spanyolország, Kína, Románia, tavaly pedig – Magyarország uniós elnökségének tiszteletére – az Európai Unió 27 tagországa volt a díszvendég ország.
Az eddigi díszvendégek, illetve az 1995-ben alapított Budapest Nagydíjjal kitüntetett írói, költői: 1995 – Ernst Jandl osztrák költő, 1996 – Efraim Kishon (Kishont Ferenc) magyar származású izraeli író, 1997 – Kertész Imre Nobel-díjas magyar író, 1998 – Salman Rushdie indiai származású angol író, 1999 – Viktor Jerofejev orosz író, 2000 – Slawomir Mrozek lengyel író, 2001 – Robert Merle francia író, 2002 – Lawrence Norfolk angol író, 2003 – Mario Vargas Llosa perui író, 2004 – Günter Grass Nobel-díjas német író, 2005 – Paulo Coelho brazil író, 2006 – Jorge Semprún spanyol író, 2007 – Umberto Eco olasz író, 2008 – Bret Easton Ellis amerikai író, 2009 – Ljudmila Ulickaja orosz író, 2010 – Ámosz Oz izraeli író, 2011 – Per Olov Enquist svéd író voltak.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének felhasználásával
