A történelem folyamán minden háborúnak volt saját neve. Kivéve annak, amelyikről ez a könyv szól. Ezt nemes egyszerűséggel úgy hívták: a nagy háború. A nagy háború százéves nyomában című kötet angol változatát Londonban mutatták be.
Az elnevezés jól tükrözi a méreteit, amelyek minden korábbit felülmúltak. 1914-re az ipari forradalomnak és a demográfiai robbanásnak köszönhetően lehetővé vált, hogy a hadban álló felek addig még soha nem látott méretű és felszereltségű hadseregeket küldjenek a harc – terekre, és azoknak bármeddig képesek legyenek ellátást biztosítani.
Bemutatták Londonban A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig című történelmi könyv angol változatát, Szalay-Berzeviczy Attila kétkötetes művének első részét. A szerző az MTI-nek elmondta: a két kötet nyolc év munkájával állt össze; London az első rész bemutatókörútjának harmadik állomása volt Budapest és Washington után.
Szalay-Berzeviczy Attila külön is hangsúlyozta, hogy a könyv – amelynek második része jövőre jelenik meg – legfontosabb piacának az angolszász országok, az egykori győztes antanthatalmak számítanak hadtörténeti hagyományaik es méreteik miatt.
A nagy háború lett a történelem első világszintű konfliktusa, amelyben tengeralattjárót, tankot, léghajót, vadászrepülő gépet, bombázót és vegyi fegyvert is bevetettek, miközben mind az öt kontinensre kiterjedt, és amelyet egyszerre vívtak szárazföldön, tengeren és levegőben, sivatagokban és havas hegycsúcsok között. A világháborút kirobbantó országok azzal számoltak, hogy ez lesz Európa utolsó háborúja, s 1914 karácsonyára már véget is ér, megszilárdítva a gyarmattartó monarchiák világrendjét. A valóság azonban teljesen másképpen alakult. A katonai katasztrófának bizonyuló háború végül ötvenkét hónapig tartott, s több brit, bolgár, francia, magyar, olasz, osztrák és török katona halálát okozta, mint bármely más konfliktus a történelem során.
Örökre megváltoztatta a világot, és utat nyitott a 20. századnak:
elhozta a brit és a francia gyarmatbirodalmak alkonyát; olyan új, független államokat teremtett, mint Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Írország vagy Lengyelország; véget vetett az Osztrák-Magyar Monarchiának, a Német, az Orosz és az Oszmán Birodalomnak; világhatalmi helyzetbe segítette az Egyesült Államokat; és életre hívta a Szovjetuniót, Jugoszláviát, Csehszlovákiát, Nagy-Romániát, valamint az átalakuló Közel-Kelet új államait.
A legfőbb következménye pedig a kapitalizmus, a fasizmus és a kommunizmus húszas évektől bekövetkező kegyetlen versengése lett, amely egy még pusztítóbb világ – méretű konfliktusnak ágyazott meg.
E hatalmas léptékű változások fényében nem csoda, ha száz évvel később a nagy háború – vagy ahogy később elnevezték: az első világháború öröksége ma is része a mindennapi életünknek. Éppen ezért az 1914-1918-as eseményeket fontos ismerni. Annál is inkább, mert az első világháború okainak, körülményeinek és következményeinek a megértése segít elkerülni a harmadik világháborút.
Fontos volt, hogy a megjelenés valamely jelentős dátumhoz kötődjön. Az Egyesült Államokban április 6-án volt a bemutató, Amerika ugyanis 1917-ben ezen a napon lépett be az első világháborúba – mondta a szerző. Nagy-Britanniában a somme-i csata kezdetének évfordulója adott alkalmat a bemutatóra.
Szalay-Berzeviczy Attila elmondta: az első világháború legfontosabb európai helyszínei közül Franciaország egyelőre kimarad, hiszen az ottani megjelenéshez elengedhetetlen, hogy a kötetet francia nyelven is kinyomtassák.
A londoni Magyar Házban tartott bemutatón jelen volt Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Tony Bolton, a The Western Front Association (Nyugati Front Szövetség) elnöke. A bemutatón tartott panelbeszélgetésen egyebek mellett elhangzott, hogy az újkori katonai konfliktusok szinte mindegyike visszavezethető az első világháborúhoz, és ez alól nem kivétel az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború sem.
Az első világháború az elmúlt kétszáz év legjelentősebb eseménye volt, amely hatalmas politikai és katonai tévedéseknek köszönhetően tört ki és tartott 52 hónapig. Annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia is „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva indított egy gyors lefolyásúnak vélt háborút Szerbia ellen – ahogy most Oroszország is Ukrajna ellen.
A kezdeti agressziót mindkét esetben gyors kudarcélmény követte, mert a hazáját védő, sokkal kisebbnek hitt hadsereg derekasan védte országát, emellett a Monarchiához hasonlóan 2022-ben Oroszország is tévedett a nemzetközi reakciókat illetően.
A beszélgetésen elhangzott az az üzenet is, hogy a politikusoknak érdemes elővenniük az első világháborúról szóló könyveket, hogy tanulmányozhassák: mit kell elkerülni és mit nem szabad megismételni. A brit szakértők hangsúlyozták, hogy a Donyec-medencében dúló harcok és a somme-i csata között sok hasonlóság fedezhető fel.
Kumin Ferenc londoni magyar nagykövet a könyvbemutatón elmondta: jóllehet Magyarország és az Egyesült Királyság az első világháborúban különböző oldalakon állt, egyaránt óriási veszteségeket szenvedett. Hangsúlyozta: mindenkinek le kell vonnia az első világháború tanulságait annak érdekében, hogy a jövőben el lehessen kerülni ugyanazokat a hibákat, különös tekintettel a jelenlegi orosz-ukrán háborúra.
A nagykövet hozzátette: a Londonban nemrégiben vásárolt Magyar Ház betölti célját azzal, hogy a mostani könyvbemutatóhoz és beszélgetéshez hasonló eseményeknek otthont nyújt, hiszen ez alkalmat teremt a közös múlt felidézésére, és így erősítheti Magyarország és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszerét.
Kertész Róbert
