„Esküvők, szülések, hétköznapok, emberi történetek villannak fel a regényben. A népszerűségük többek között annak köszönhető, hogy bele tudjuk élni magunkat a szereplők sorsába.” Philippa Gregory regényeiről a fordító, Todero Anna mesélt.
Philippa Gregory a történelmi múltból keres regényes életű, de kevéssé ismert nőalakokat, s írja regénnyé sorsukat. Messze nem csupán történelemről van szó: egy nő személyes történetéről is. Gregory könyveit többnyire nők fordították magyarra. A Könyvjelző Todero Annát kérdezte a munkájáról, a regényekről és erről a bizonyos női szemszögről.
A Rózsák háborúja és az azt követő Tudor-kor Philippa Gregory kedves terepe. A másik Boleyn lány s az ön által fordított két regény, Az állhatatos hercegnő és A vörös királyné is ebben a korszakban játszódik. Kik az itt szereplő nők? S miért őket tette főszereplőkké?
Valóban olyan nőkről ír, akik háttérbe szorultak, vagy akiket háttérbe szorítottak. Margaret Beaufort, Aragóniai Katalin, a „másik Boleyn lány”, Mary, bár mind szerepelnek a történelemkönyvekben, ilyen részletességgel még nem dolgozták fel az életüket. A szerző Aragóniai Katalint is olyan érdekes nézőpontból írta meg, ahogy eddig nem tekinthettünk be az életébe. A regényből megismerjük gyermekkorát, ifjúkorát, az akkori spanyol királyságot. Kiderül az is, hogyan került az angol udvarba, a Tudor-házba. Megérezzük, nem könnyű a napsütötte Spanyolországot a mindig hideg és esős Angliára váltani. S azt is, hogy kezdetben milyen küzdelmes a beilleszkedés, majd hogyan válik Katalin az angol királyi udvar részévé. Philippa Gregory nők portréin keresztül mutatja be a számára fontos történelmi korszakokat.
Háttérbe szorított nőkről beszél. Ami összeköti őket, a küzdés, a rendkívüli akarat, az „állhatatosság”.
Mindegyikük más személyiség, más célt kerget. De valóban nagyon erős, határozott személyiségek. Margaret Beaufort, bár kezdetben más sorsról álmodik, amikor kiderül, nincsen más választása, férjhez kell mennie, s meg kell szülnie a Tudorörököst, nagyon tudatosan építi karrierjét. Célja, hogy a fiát a trónra ültesse, őbelőle pedig „felséges asszony, a király anyja” legyen. Akaratos nő, nem könnyű szeretni őt, de elérte célját, bekerült az udvarba, s mindenkit kénye-kedve szerint mozgat.
Ugyanilyen elhivatott Aragóniai Katalin. Az ő küldetése az, hogy Anglia királynéja legyen, hiszen gyerekkorától erre nevelték. Szerencsétlen sors jutott neki. Az írónő többi nőalakját is hasonló szándékok motiválják.
Kell női érzékenység is ezeknek a regényeknek a fordításához?
Nem hiszem, hogy ez hozzátesz a fordításhoz. A szerzőnek szívügyei az általa megrajzolt nők, a karakterük, az életük. Nekünk annyi a feladatunk, hogy hűségesen tolmácsoljuk az író szavait. A szakma amúgy lassanként elnőiesedett – bár elképzelhető, hogy nőként valóban kicsit érzékenyebben látjuk, láttatjuk hősnőit.
Shakespeare királydrámáiból jól ismert a kor, a szereplők, de Shakespeare mindig az uralkodók szemüvegén keresztül láttatja az eseményeket. A fordításnál segítség volt ez a párhuzamos történet?
Olyannyira, hogy munka közben elővettem a királydrámáit. De persze egészen máshogy dolgozza fel ezt a korszakot Philippa Gregory. Sokkal könnyedebb a hangnem, a stílus. Shakespeare történetei férfiasabbak. Itt kevesebb a háború. A szerző tudja, olvasói többsége nő, ezért sokkal több, nők számára érdekfeszítő témát visz bele regényeibe.
Az írónő történész, aki beleásta magát a XIV-XVI. század Angliájába. A magyar olvasóközönség számára miért izgalmas ez az időszak?
A tévésorozatok, a korszakról készült játékfilmek, úgy tűnik, divatot teremtettek. Sok, nálunk is olvasható szerző foglalkozott az adott időszakkal. De a kor is izgalmas állandó intrikáival, a királyi udvar figuráinak konfliktusaival. Egy eddig kevésbé ismert világ tárul fel előttünk. Philippa Gregorynak két nagy történelmi sorozata van, az egyik a Tudor-korról szól, ebből egy regényt fordítottam le. Másik, újabb sorozatában a Rózsák háborújának időszakát, az általa „kuzinok háborújának” nevezett korszakot dolgozza fel. Könyveinek időrendisége jól mutatja munkamódszerét is: írás közben fedezi fel következő hősnőit. Sokszor egy korábbi regénye mellékszereplője válik a következő mű címszereplőjévé. Úgy tűnik, tele van a korszak megírásra váró nőalakokkal.
Ezek a nők sok tekintetben nagyon maiak. Szeretnek, gyűlölnek, házasodnak, válnak. Könnyű velük azonosulni?
Bár A vörös királyné főszereplője, Margaret Beaufort mély, szenvedélyes, bigott vallásosságával kilóg a sorból, a szereplők többsége mintha köztünk járna. Esküvők, szülések, hétköznapok, emberi történetek villannak fel a regényben. A népszerűségük többek között annak köszönhető, hogy bele tudjuk élni magunkat a szereplők sorsába.
A XIV-XVI. század spanyol és angol királyi udvarának nagyon szigorú etikettje volt. Megvannak erre a pontos magyar megfelelők?
Talán ez volt az egyik legnehezebb része a fordításnak. A nagyon tagolt, sokszereplős királyi udvarban annyi tisztség volt, amire lehetetlen jó magyar párhuzamot találni. Érdekes, hogy ezeknek a címeknek egy részét, ha formálisan is, de máig megőrizte az angol közélet. Az is fejtörést okozott, hogy magyarul ki kivel tegeződjön, s kik magázódhatnak az udvarban. Az angol nyelv nem ad erre fogódzót. Tudor Henrik például Lady Mothernek szólítja anyját. Az anyám-asszony fordítás nevetségesnek hatna magyarul. És az is fontos, hogy modern, friss, olvasható legyen a fordítás.
Philippa Gregory
1954-ben született Kenyában. Kétéves volt, amikor szülei Angliában telepedtek le. Újságíróiskolát végzett, lapoknál dolgozott, két évig a BBC munkatársa volt. Az Edinburghi Egyetemen a XVIII. századi irodalomból doktorált. Később történelmi tanulmányokat folytatott. Fő érdeklődési területe a Rózsák háborújának időszaka és a Tudor-kor. Az 1980-as évek végén jelentek meg első írásai, de átütő sikert és a nemzetközi elismertséget A másik Boleyn lány című regénye hozta (The Other Boleyn Girl, 2001), mellyel elnyerte az „Év romantikus díját”. A könyv vitákat is kavart, éppen Boleyn Anna kemény ábrázolásmódja miatt. 2008-ban Justin Chadwick készített filmet a regényből. A mű és Natalie Portman (Boleyn Anna) felejthetetlen alakítása hamar ismertté tette Philippa Gregory regényeit nálunk is.
A nőalakok mögött feltárul a kor kultúrája, Spanyolország gazdagsága, szépsége. Átfogó képet kapunk a kor műveltségéről, kultúrájáról is?
Margaret korának kivételesen művelt asszonya volt. Pedig a többiekkel ellentétben egy kis vidéki kúriában nevelkedett fiatalkorában. Latinul és franciául is olvasott, szerette a könyveket. Aragóniai Katalin udvarában több ezer kötetes könyvtár volt. Ez a szellemiség is vonzhatta az írónőt nőalakjai kiválasztásakor.
A helyzetük, a rangjuk eleve különlegessé teszi őket. Nagyon izgalmas, viszályokkal teli a kor – akár a Rózsák háborúja, akár a Tudor-dinasztia ideje -, amelyben éltek. Persze különböző személyiségek, de nem véletlen, hogy a szerző VIII. Henrik feleségei közül Aragóniai Katalint választotta. És bátor nők voltak, harcoltak, ha kellett: valamit akartak, valamit vagy valakit meg akartak szerezni. S megszerezték.
Film készült a szerző A másik Boleyn lány című könyvéből. Fordítás közben is filmszerűen jelennek meg a szereplők és a helyszínek?
Abszolút. Utánanéztem, hogyan ábrázolták őket, hogy néztek ki, milyen ruhát viseltek. A valóságban nem voltak annyira szépek, mint a könyvborítókon. De mégis adalék a karakterükhöz a róluk fennmaradt ábrázolás. A fordítónak muszáj átérezni a kort, a hangulatot, a szereplők érzelmeit, gondolatait.
Marton Éva
Könyvjelző
