„Egy valóban párbeszédben gondolkodó embert ismerhetünk meg benne” – mondta Erdő Péter bíboros XVI. Benedek pápáról és a gondolatairól szóló könyvről. A bíbors szerint a kötet nem kizárólag a vallásos embereknek szól; a legszélesebb olvasótáborhoz is eljuthat.
A XVI. Benedek pápáról szóló könyv alkalmas arra, hogy a legszélesebb olvasótáborhoz közel vigye a katolikus egyházfő személyét és gondolatait – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a XVI. Benedek A világ világossága – A pápa, az egyház és az idők jelei című kötetről.
A Duna International és az Új Ember Kiadó által megjelentetett, több mint 240 oldalas kiadványról, amely a Peter Seewald újságíróval folytatott beszélgetés eredményeként született, a bíboros megjegyezte: lehet belőle érezni XVI. Benedek pápa stílusát és személyiségét.
Erdő Péter, aki ajánlást írt a Török Csaba által fordított kötethez, felhívta a figyelmet arra, hogy XVI. Benedek pápa „tipikusan tudós ember, (…) itt viszont egy olyan műfajban nyilatkozik meg, amely a legnépesebb körökhöz szól”. A fordítást dicsérve kiemelte, hogy a vallási fogalmakkal, az egyház és a világ életének mai problematikájával kellő pontossággal és kellő finomsággal bánik a fordító, a magyar szövegben „átjön a mondanivaló”.
Erdő Péter utalt arra, hogy XVI. Benedek pápáról bíboros korában már született interjúkötet A föld sója címmel. „Ez most mintegy a másik fele ugyanannak az egységnek” – fogalmazott, hozzátéve: a pápa az interjú műfajának is ura, személyes stílusa nagyon emberközeli, s „egy kollegiális, egy valóban párbeszédben gondolkodó embert ismerhetünk meg benne”.
Erdő Péter szerint a nagyon széles, nem hívő közönségnek is megnyílik a pápa gondolatvilága a könyvben. Úgy vélte: a magyar közönségnek különösen is szüksége van erre a kötetre, mert egyoldalú képpel rendelkezik a német kultúráról. „A német nyelvű kultúrában van egy olyan katolikus vonulat, amely az utóbbi időben búvópatakként jelent meg itt-ott, amelyet a Szentatya teljes erővel képvisel” – mutatott rá a bíboros, emlékeztetve arra, hogy XVI. Benedek pápa legutóbbi németországi útján megszólalásai során sokaknak felkeltette az érdeklődését.
Tarján Tamás irodalomtörténész kiemelte: a könyvben szerepel XVI. Benedek pápa életpályájának és pápaságának rövid krónikája is. Az interjúkötetből egyebek mellett az is kiderül, hogy a pápának nincs pénztárcája és Churchill után ő is azt vallja: „uraim, csak semmi sport” – jegyezte meg. Az egyetemi docens rávilágított: a kötetben a pápa szembe mert nézni a közelmúlt botrányaival és a rossz döntésekkel is, ugyanakkor arról is beszélt, hogy milyen sokat tett az egyház az AIDS terjedésének megakadályozásáért, egyebek mellett az afrikai kórházak működtetésével.
Baráz Miklós, a Duna International Könyvkiadó igazgatója elmondta: ez az első olyan könyv, amely kötetlen interjú formájában mutat be egy pápát. Véleménye szerint kemény kérdések is szerepelnek a kötetben, s ezekre olyan válaszok születtek, amelyek által az egyszerű emberekhez is közel kerülhet a könyv.
XVI. Benedek: A világ világossága – A pápa, az egyház és az idők jelei
(Részlet a könyvből)
„ Az egyháztörténetben még sohasem esett meg, hogy egy pápa személyes és közvetlen interjú formájában megszólalt és válaszolt volna a feltett kérdésekre. E beszélgetés puszta tényének is már jelentős új hangsúlya van. XVI. Benedek elvállalta, hogy szabadsága idején rendelkezésemre áll július utolsó hetében, hétfőtől szombatig. Ám mennyire lesznek szabadok a válaszai? „
„Sötét felhők gyülekeztek a katolikus egyház egén. A visszaélések botránya árnyékot vetett Benedek pápaságára. Engem ezeknek a dolgoknak az okai érdekeltek, az, hogy miként kezelték őket, de ugyanígy a pápa égető aggodalmai egy olyan évtizedben, amelyről a tudósok azt gondolják, alapvetően határozza meg bolygónk jövőjét.
Az egyház válsága tehát csak az egyik szempont, a másik a társadalom válsága. A kettő összefügg. Azt vetették a keresztények szemére, hogy vallásuk látszatvilág. Azonban napjainkban vajon nem ismertük már meg a tulajdonképpeni látszatvilágokat? A pénzpiacok, a média, a luxus és a divat látszatvilágát? … Milyen irányba haladunk egyáltalán? Tényleg megtehetünk mindent, amire csak képesek vagyunk?
Ha pedig a jövőre tekintünk: miként küzdi le a következő nemzedék azokat a nehézségeket, amelyeket magunk után hagyunk? Eléggé felkészítettük, megedzettük őket ehhez? Megvan az alapjuk, amely biztonságot és erőt ad, hogy a viharos időket is kiállják?”
