Komoróczy Géza műve nem idegeneknek tekinti a zsidókat Magyarország történelmében, s nem csatlakozik a zsidó történetírás siralmas–dicsekvő karénekéhez sem. Az eseményeket jeleníti meg.
A Magyarország történelmét tárgyaló könyvekben nem sok szó esik a zsidókról. Ha említik őket, rendszerint mint idegeneket: kereskedőket, gyárosokat, nagybirtokosokat, akik pénzért vásárolták meg a nemesi oklevelet. Többet írnak a teljes beilleszkedésre törekvő asszimilánsokról vagy a régi rendet felforgató forradalmárokról, mint azokról, akik zsidóként élték le életüket, ragaszkodva hagyományaikhoz.
Ez a könyv a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. Csaknem ugyanolyan hosszú idő ez, mint a Dél-Oroszország felől a Kárpát-medencébe betelepülő törzsökös magyarok története. Honfoglalás volt a zsidók megjelenése is; jóllehet, több hullámban történt.
A Magyarországon élő zsidók története – ez evidencia – a magyar állam és társadalom mindenkori keretei között játszódott le, Buda–Óbuda–Pest, Sopron mellett szerepel a könyvben Pozsony, vagy Munkács, Gyulafehérvár, Rohonc, Kismarton, Magyar-Brod Morvaországban, valamint Brody Galíciában, ezek a helységek kijelölik a zsidók történetének tágabb magyarországi kereteit.
A Magyarországon élő zsidók mindig részei voltak az európai zsidó világnak, a zsidó tudat ezer szálával. Ami Magyarországon történt velük, az összefüggésben állt a zsidók történelmével Ausztriában, Németországban, Morvaországban, Lengyelországban, a Közel-Keleten – mert a látóhatárukon mindig ott volt a Szentföld is.
Az egész világon szétszóródott és meggyökeresedett zsidó népnek van magyarországi ága; a magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Az üldöztetéseket és a fennmaradás lehetőségeit, a rossz alkalmazkodást és a beilleszkedést, a téves döntéseket és a sikert.

Komoróczy Géza műve nem idegeneknek tekinti a zsidókat Magyarország történelmében, s nem csatlakozik a zsidó történetírás siralmas–dicsekvő karénekéhez sem. Az eseményeket jeleníti meg. Zsidó forrásokból, amennyiben vannak ilyenek, vagy külső források alapján, ezeket olykor fonákjukra fordítva, hogy ne csak a befogadó vagy eltaszító közeg látszódjék bennük, hanem maguk a zsidók.
A két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több évtizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan könyv – a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.