Bernard Le Calloc’h, több mint 60 éve foglalkozik a magyar-francia közös történelem kutatásával. Ezen belül legfőbb kutatási területe: Kőrösi Csoma Sándor élete, életútja. Júniusban Arcképek és idézetek című új kötetét mutatja be, amellett, hogy Vácott előadást tart Besse János utazóról, a Kaukázus és Kelet-Ázsia kutatójáról, magyar íróról.
Bernard Le Calloc’h breton tudós könyvbemutatóval egybekötött előadást tart Vácott. A magyar-francia közös történelem kutatásával foglalkozó tudós kilencedik könyvét jelenteti meg a Váci Városszépítők és Városvédők Egyesülete a Kucsák Könyvkötő és Nyomda előállításában.
Bernard Le Calloc’h előadásának idei témája Besse János (1765-1841) utazó, Kaukázus és Kelet-Ázsia kutató, magyar író. A magyar őshazakutatók közül talán a legfordulatosabb, legkalandosabb életet Besse János tudhatta magáénak. Mintegy negyvennégy esztendőt költött külföldön, kutatásai révén széles körű műveltséggel rendelkezett, 13 nyelven beszélt. Átlagon felüli megfigyelőképessége, nyughatatlan természete, örök kíváncsisággal és állandó utazási vággyal párosult. Tudományos szempontból az 1829-1830-ban tett krími és kaukázusi útja járt a legtöbb eredménnyel, bár őshazakeresési, nyelvösszehasonlítási próbálkozásai sikertelennek bizonyultak. Elsősorban a Kaukázus tájairól, településeiről, népeinek szokásairól, nyelvéről, életéről közölt tudósításai tarthatnak számot az utókor megbecsülésére.
Sokat utazott: bejárta Németország, Hollandia, Anglia és Franciaország nagy részét. Részt vett a hollandiai hadjáratokban, 1802 és 1810 között Mauritius szigetén Charles Decaen francia kormányzó titkáraként és lapszerkesztőként dolgozott. Párizsban megismerkedett Alexander Humbolt földrajztudóssal. 1818 után elhagyta Franciaországot. Beutazta Itáliát, Lengyelországot, Törökországot.
Beregszászi Pál 1796-ban, Lipcsében megjelent könyve keltette fel Besse érdeklődését az őshaza és a nyelvészet iránt. 1829 áprilisában indult a Kaukázusba. Járt Kuma és Terek folyók völgyében, Nalcsikban, Mozdokban, és eljutott egy „Magyar” nevű település romjaihoz. Továbbutazott a Krím-félsziget déli részére, majd Törökországba hajózott. Felkereste az Örmény –felvidéket, Grúzia fővárosát, a Kura és Rioni völgyeit. Kaukázusi élményeit a Tudományos Gyűjtemény hasábjain közölte. Őshaza-kutatási törekvéseit Magyarországon nem méltányolták. Útirajzait az érdektelenség miatt nem tudta közreadni. Ezért elhagyta hazáját és Párizsba utazott. Könyvét nagy nehézség árán francia nyelven jelentette meg. 1841-ben Marseille-ben halt meg.
Arcképek és idézetek
Időpont: 2012. június 6. 18:00
Helyszín: Vác, Madách Imre Művelődési Központ, Végh Dezső terem
Bernard Le Calloc’h tovább folytatja Arcképcsarnokát., a júniusban megjelenő könyv címe: Arcképek és idézetek.
Néhány fejezetcím: Egy Dalai láma, aki „kicsit más volt, mint a többi”; Gerbert, az ezredik év pápája; Magyarország utolsó nádora Menton-ban halt meg; Rozsnyai Dávid, az erdélyi fejedelmek török követségi tolmácsa; Werner Hoffmeister elbeszélése; Pécsi Simon; A magyarok Rudolf Glaber krónikájában; Jean-Charles de Besse, frankofón magyar író; Johan Turi és a lapp irodalom születése; Esdras de Picciotto; Franz Anton Schiefner, a finnugor, a kaukázusi és a tibeti tanulmányok mestere; A Gerard-testvérek, a Himalája felfedezői; Léon Feer, Kőrösi Csoma Sándor munkájának folytatója; Ramkomal Szen, indiai tudós, Kőrösi Csoma Sándor barátja; Ujfalvy Károly, a finnugor tanulmányok előfutára Franciaországban
