Versekkel, cikkekkel rendszeresen publikált a Nyugatban, Bartók Béla ösztönzésére írta meg A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára című misztériumjátékait, és az ő forgatókönyvéből készült a Valahol Európában című film. Balázs Béla költő, író, filmesztéta, filmrendező 65 éve halt meg.
Balázs Béla Kossuth-díjas költő, író, filmesztéta, filmrendező 65 éve, 1949. május 17-én halt meg Budapesten. 1884. augusztus 4-én született Szegeden Bauer Herbert néven. Hatéves volt, amikor gimnáziumi tanár édesapját Lőcsére helyezték át. Itt töltötte gyermekkorát, melyről Álmodó ifjúság (1946) című könyvében számol be. Apja, Bauer Simon korai halála után édesanyjával (Léwy Eugénia) Szegedre települtek vissza.
1902-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatójaként került az Eötvös Kollégiumba. 1904-től részt vett a Thália Társaság munkájában, barátságot kötött Lukács György filozófussal. 1905-ben Kodály Zoltánt, 1906-ban Bartók Bélát kísérte el népdalgyűjtő útján. Tanulmányai befejezése után, 1906-ban ösztöndíjasként egy évet töltött Berlinben, az egyetemen Georg Simmel filozófus szemináriumára járt. Ekkor írta meg első könyvét, a Halálesztétikát (1908).
Már Szegeden közölt zsengéket -1900 karácsonyán jelent meg első verse a Szegedi Naplóban -, de költői pályája A Holnap antológiában közreadott költeményeivel indult (1908). A Nyugatban is rendszeresen publikált verseket, meséket, novellákat, színdarabokat. Nevét azonban korai esztétikai munkássága, szecessziós mesejátékai tették ismertté. Bartók Béla ösztönzésére írta meg A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára című misztériumjátékait. 1909-ben mutatták be első színpadi művét Doktor Szélpál Margit címmel. 1911-12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszország, Párizs, Berlin), és megjelent első verseskötete (A vándor énekel, 1911).
1914 szeptemberében önkéntesként jelentkezett frontszolgálatra, egy év múlva, 1915 augusztusában sebesülése miatt leszerelték. Hadiélményeit Lélek a háborúban (1916) című könyvében írta meg. 1918 őszén csatlakozott a forradalomhoz, a Tanácsköztársaság idején tagja volt az Írói Direktóriumnak. 1919 novemberében Bécsbe menekült.
„A filmművészet fogja talán leginkább összeszoktatni, egymás megértéséhez vezetni a népeket és nemzeteket.”
Több német és magyar nyelvű lap munkatársa volt, kötetei jelentek meg németül és magyarul. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált. 1925-ben adta ki filmesztétikai főművét, a Látható embert, majd 1930-ban, a hangosfilm megjelenése után A film szellemét. 1926-tól 1930-ig Berlinben élt, és neves filmrendezőkkel – Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst – dolgozott együtt. Leni Riefenstahllal is megismerkedett, többek között a színésznő A kék fény (1932) című filmjében működött közre rendezőként és forgatókönyvíróként.
Mivel a Német Kommunista Párt tagja volt, 1930 őszén a szovjet írók meghívták Moszkvába, hogy írjon és rendezzen filmet a magyar Tanácsköztársaságról. 1932-ben Moszkvában telepedett le, ahol a Filmfőiskola tanára lett. 1938-tól egy moszkvai magyar nyelvű folyóirat, az Új Hang főmunkatársa volt. 1945 nyarán tért haza Budapestre, és folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét: tanított a Színházművészeti Főiskolán, a Filmtudományi Intézet vezetője, a Fényszóró főszerkesztője volt. Vendégtanárként Prágában és Rómában is működött. Világsikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában (Radványi Géza,1948). Kodály Zoltánnal együtt készítette el a Cinka Panna című balladaoperát.
Bár Kossuth-díjat kapott, 1948-tól az addigi kommunista főideológus, Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték avantgárd szemlélete miatt. Nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Csak évtizedekkel halála után került életműve – különösen filmesztétikai munkássága – a méltó helyére. 1949-ben hunyt el, halálát agyvérzés okozta. Sírja a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonjában van.
Az 1958-ban alapított Balázs Béla-díjat 1960-tól évente adományozzák a jeles magyar film- és tv-rendezőknek, operatőröknek és fotóművészeknek. Szülővárosában és Budapesten utcát neveztek el róla.
