Nincs olyan kezdő zongorista, aki a hangszerrel való ismerkedése során ne találkozott volna Johann Sebastian Bach második felesége, Anna Magdalena Bach 1725-ös kottafüzetéből származó G-dúr menüettel.
Anna Magdalena Wilcke (1701–1760) a 18. század elején elismert udvari énekesnő volt Németországban, majd Johann Sebastian Bachhal (1685–1750) kötött házassága révén a történelem leghíresebb zenészfeleségévé vált. Az általa jegyzett két kottafüzet ma is közismert, kezdő és gyakorló zongoristák kedvelt darabjai találhatók bennük. Ezeknek a kottafüzeteknek a pedagógiai tartalma révén, mely elsősorban a gyermekek zenei képzését tartotta szem előtt, Anna Magdalenát egyoldalúan, a német háziasság mintaképeként állították be. Házasságuk 29 esztendeje alatt 13 gyermekük született, hat fiú és hét leány.
Anna Magdalena házasságkötése után is hivatásszerűen énekelt. Folyamatos zenei tevékenységének egyik figyelemre méltó példája, hogy 1729-ben visszatért Köthenbe, hogy Lipót herceg temetésén énekeljen. Bachék közös érdeklődése a zene iránt hozzájárult boldog házasságukhoz. A muzikális asszony rendszeres másolóként, átírta férje zenéjét, amelyet eladott, hogy hozzájáruljon a családi bevételhez. Bach számos kompozíciót írt neki.
A Szex, halál, menüett című kötet az első alapos tanulmány ezekről a kottafüzetekről és tulajdonosukról. A szerző sokoldalú történelmi személyként éleszti újjá Anna Magdalenát, egyszerre istenfélő és buja, életvidám és tragikus sorsú nőként mutatja be. A műben végigkísérhetjük Anna Magdalena életét – a fiatal és extravagáns előadóművésztől a megfosztott és elszegényedett özvegyig –, miközben megfordulunk korabeli kávéházakban, fergeteges esküvői lakomákon, és bepillantunk a 18. századi családok életébe.
David Yearsley a kottafüzetek sajátos bejegyzéseit – mint például a tiltott szerelemről szóló bájos dalocskák és a halandóságról szóló elmélkedések – a 18. századi lutheránus Németországban élő nők társadalmi gyakorlatának és gondjaik hátterének bemutatásával vizsgálja – a házassági státusztól és az özvegységtől kezdve a szakmai és háztartási szerepek betöltésén, a pénzen, a divaton, az intimitáson és a szexen át a gyermekek és a házastársak állandóan jelen lévő betegségéig és haláláig.
A könyvből egy olyan zenész humánus portréja rajzolódik ki, aki magáénak érezte a dal érzékiségét és a billentyűs hangszerek felemelő erejét, aki olykor frivol feleség, ám gyakran gyászoló anya, és akinek féltve őrzött kottafüzeteiben sok játék, humor és odaadás rejlik.
Yearsley három évszázad távlatából próbálja végiggondolni, milyen sorsa lehetett volna Anna Magdalenának sikeres énekesnőként egy másik korban, de arra is fény derül, milyen mostoha sors jutott akkoriban a pártában maradt lányoknak és az özvegyasszonyoknak – miként Anna Magdalenának is férje halála után.
A számos kép és kottapélda gazdagon illusztrálja a leírtakat. A zenészprofesszor egyszerre írt tudományos művet annak minden elvárásával együtt, valamint a közönség számára szóló szórakoztató olvasmányt egy nőről, akinek az életét bár számos regényből, színdarabból ismerhetjük már, itt a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjének egyenlő partnereként találkozhatunk vele.
David Yearsley: Szex, halál, menüett (Sex, death and Minuets – Anna Maddalena Bach and her Musical), Európa Kiadó
