Ma már nem kérdés, hogy a digitális könyveknek helye van a piacon, de azzal kapcsolatban, hogy mikor válnak mérvadó szereplőkké eltérőek a vélemények.
Egy e-könyv olvasóhoz ma már akár 30 ezer forintért hozzá lehet jutni, talán a legfőbb előnye, hogy egy utazás előtt nem kell méretük szerint válogatni a könyveket, a fél A4-es oldal méretű kisgépek akár 1300 kötetnyi könyvet is tárolni tudnak. Ráadásul – ellentétben a laptopokkal – nincs háttérvilágításuk, ezért napfénynél is jól olvashatóak, kevéssé fárasztják a szemet. Előny lehet, hogy az interneten való vásárlás során létrejövő letöltés olcsóbb és gyorsabb, mint a hagyományos könyvvásárlás. Hátrány, hogy az illegális letöltés nemcsak a zenét és a filmet érinti, hanem az elektronikus könyveket is, nagy károkat okozva.
Nehéz időszak vár a könyvszakmára
Az e-könyvek terjedése megállíthatatlan, a könyvpiacnak ezért előre kell gondolkodnia, fejlesztenie – a többi közt erre hívták fel a figyelmet azon a beszélgetésen, amelyet az e-könyvek jövőjéről tartottak a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A Vihar egy pohár vízben, avagy hosszú távú megoldás a könyvek és a fák részére című beszélgetésen Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, Carsten Schwab, a neves S. Fischer Verlag kiadó digitalizációval foglalkozó munkatársa és Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó igazgatója vett részt.
Németországban 2009 után terjedtek el széles körben az e-könyvolvasók, azonban az e-könyvkiadás piaci részesedése még mindig csak 2-3 százalékra tehető. Carsten Schwab szerint a Fischer Verlag vezetői úgy kalkulálnak, hogy középtávon, 3-4 éven belül lehet elérni a 15 százalékot. A szakember rámutatott: a német kiadókat készületlenül érte az e-könyvolvasók elterjedése, ám a kezdeti kapkodás mára lecsengett, elkezdett konszolidálódni a helyzet. A technika adta lehetőségek még kihasználatlanok, a jövő az olyan készülékekben van, amelyek egyszerre képesek integrálni a különböző funkciókat, például a rátöltött szövegeket hangoskönyvként is képesek lejátszani.
Arra a kérdésre, hogy látott-e már előremutató, komplex megoldást az e-könyvek terén, azt felelte, hogy nagyon keveset, a kiadók többnyire a nyomtatott verziót reprodukálják e-formátumban. Ugyanakkor elmondta, hogy kísérleteznek olyan rövidpróza-kiadással, amelyet a nyomtatott verzióhoz képest plusz szolgáltatásokkal, lexikonszerű adatokkal, kritikusi megjegyzésekkel láttak el.
Carsten Schwab kiemelte, hogy nehéz időszak vár a könyvszakmára, amely a kiadók számára egyáltalán nem lesz veszélytelen; előfordulhat az is, hogy a könyvkiadóknak rövidesen a játékszoftverek gyártóival kell versenyezniük. Hozzátette: ez nem ok a csüggedésre, hiszen a könyvkiadók hatalmas tapasztalat, kompetencia birtokában vannak, bízniuk kell abban, hogy megtalálják a válaszokat a piaci kihívásokra. Ehhez azonban kezdeményezőbbeknek kell lenniük, nagyobb energiát kell fordítaniuk az e-könyvkiadásra, például úgy, hogy nem a nyomtatásra szánt könyveket konvertálják e-formátumúra, hanem párhuzamosan állítják elő mindkét platformra a tartalmakat.
„Új technológiákra azonban szükség van” – szögezte le Carsten Schwab, aki szerint még a másolásvédelem is gyerekcipőben jár, a jelenlegi technológia épp a forgalmazást nehezíti. Votisky Zsuzsa kiadóvezető felidézte, hogy a Typotexnél az első e-kiadványt 2008-ban tették közzé. Ma a kiadónál főleg a konvertálásra keresik a megoldást, mert Votisky Zsuzsa szerint arra nincs remény, hogy az e-könyvkereskedők oldják meg ezt a problémát.
A kiadóvezető úgy vélte: még nem tudni, tényleg az e-olvasóké-e jövő, hiszen a multimédiás cd-k felett is hamar eljárt az idő. Ugyanakkor rámutatott: a hazai piac kicsi, ám az e-könyvkiadás komoly befektetést kíván meg szereplőitől, amiről nem tudni, megtérül-e valaha. Kocsis András Sándor arról beszélt, hogy az e-könyvpiac fellendüléséhez elsősorban könyvújdonságok kellenének, mert a jelenleg elérhető kiadványok többsége „konzerv, antikvár” kötet. Az igazgató szerint kitörést jelenthetne az egyetemi jegyzetkiadás, de az erről szóló megállapodás az intézmények vezetőinek „konzervativizmusán, ellenérdekén” rendre meghiúsul. „Olyan érdekháló szövődött, amin nem lehet átgyalogolni” – jegyezte meg.
Még hagyományos műfajban, de már digitálisan
A lassan terjedő, de már nem is annyira új könyvtípus, az elektronikus könyv, valamint új szerzők és új művek felé fordultak a kiadók megjelenési lehetőséget adva nekik elektronikus könyv formájában. A 2012-ben az Év kiadója elismerést is elnyerő Kossuth Kiadó pályázatot hirdetett meg irodalmi és ismeretterjesztő kategóriában, korábban nyomtatásban meg nem jelent regényekre és kéziratokra. És annak ellenére, hogy a műfajokat még nem feszegették, és kacérkodtak valami újjal, hiszen a hagyományosnak számítható krimi, fantasy, sci-fi, romantikus mű, kalandregény, humor és szépirodalom kategóriában írták ki a pályázatot, azért a 21. század szelleme kiviláglott.
A díjátadón a Microsoft Magyarország képviseletében Lerch Attila, az Oktatási Üzletág vezetője, a Kiadó részéről pedig Kocsis András Sándor elnök-vezérigazgató vett részt. Turczi István író, költő és a kiadó szerkesztői zsűrije egy futurisztikus akció-kalandnak, egy utópisztikus kriminek és egy szépirodalmi igényű regénynek ítélte a díjakat. A díjazottak egy-egy e-könyv-olvasót vehettek át, és kiskönyvtárnyi könyvcsomagot nyertek.
Az első díjat Fürcht Pál Zsolt Canis do című művével vehette át, őt követte Gráczer László Tamás Germánia című írásával és a harmadik helyet M. Lamos Krisztina: Exit című művével érdemelte ki.
Az ismeretterjesztő kategória fődíját, egy nagy értékű notebookot a Microsoft Magyarország zsűrije Rákócza Richárd: Castro személyesen című lebilincselően olvasmányos, az iróniát sem nélkülöző életrajzi kötetének ítélte. Ismertetőjében Turczi István kiemelte még Nagy István Attila: A szóra bírt mindenség című nagyszerű irodalomtörténeti esszégyűjteményét és Somogyi György: Kaputykin Ambrúzió csudálatos kalandjai című meseregényét.
A Kossuth Kiadó közleménye kiemelte, hogy a díjazott művek és további, kiadásra érdemesnek talált pályamunkák rövidesen megjelennek a legnagyobb e-könyves portál, a pályázatot menedzselő Multimediaplaza kínálatában. A szerzőkkel már a kiadási szerződésekről tárgyal a kiadó, s a nyomtatott megjelenés is szóba került. A pályázatok színvonalára jellemző, hogy minden negyedik mű e-könyv-megjelenése szinte változtatás nélkül vállalható (!), s közöttük az e-könyvek rajongói bizonyára jónéhány izgalmas olvasnivalót találnak majd.
És a folytatás sem várat sokáig magára, hiszen úgy tűnik, igazi író-nemzet vagyunk. Az irodalmi babérokra törő kezdő írók előtt Fábri Péter költő, író, színpadi szerző példája lebeghet – műveinek életmű-kiadását e-könyvben jelent meg a napokban.
