„Úgy változol, mint a szél.” Egy álom, egy szerelem, egy haza, egy otthon, egy élet és a sorozatos tévedések és kalandok. A Margaret Mitchell azonos című regényéből készült filmet ma is minden idők egyik legsikeresebbjeként tartják számon.
Scarlett O’Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége fiatal tinédzser, alig tizenhat esztendős, amikor megismerhetjük – és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A több mint egy évtized alatt nem kizárólag ennek a fiatalasszony életének lehetünk részesei, hanem az Amerikában zajló Észak és Dél háborújának is. 1939. december 15-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb filmjét, a Margaret Mitchell regényéből készült Elfújta a szelet.
Az Elfújta a szél filmváltozata
A jó szimatú producer, David O. Selznick 1936 júliusában, egy hónappal a kiadás után vette meg 50 ezer dollárért a könyv jogait – addig még senki nem fizetett ennyit egy szerző aláírásáért.
„Isten a tanúm, Isten a tanúm, hogy nem bánnak el velem! Túl fogom élni ezt, és amikor véget ér soha többé nem leszek éhes! Se én, se a családtagjaim! És ha kell hazudok, csalok, lopok, ölök. Isten a tanúm, hogy soha többé nem leszek éhes!”
Az atlantai újságírónő Margaret Mitchell 1926-ban unalmában kezdte papírra vetni művét, melyből megjelenése után hat hónappal már több mint egy millió példány kelt el, s ma is minden idők egyik legsikeresebb regénye. Az írónő 25 évesen egy lassan gyógyuló, visszatérő bokasérülés miatt kényszerült hosszú pihenőre. Egy idő után második férje, John Marsh megelégelte, hogy zsákszámra kellett hazahordania a könyvtári könyveket a lábadozónak, és kifakadt, hogy most már inkább írjon egy könyvet a sok olvasás helyett. Mitchell azonban sosem tervezte kiadni azt a regényt, amely végül 1937-ben elnyerte a Pulitzer-díat is (a kéziratot sokáig arra használta, hogy kitámasszon vele egy billegő kanapét).
Elfújta a szél (Gone with the Wind) egy ír származású ültetvényes lánya, Scarlett O’Hara sorsát meséli el, a díszleteket a rabszolgatartó Dél adja a polgárháború idején. Scarlett tragédiája, hogy álmai férfija soha nem lehet az övé: miközben sorra eljátszadozik a körülötte legyeskedő férfiakkal és a háború idején a családi birtokot próbálja kézben tartani, elveszíti azt, akiért a végén mindent odaadna.
Selznick keményen megdolgozott a kasszasikerért. Saját vállalkozásán belül egyetlen Scarlett szerepére alkalmas színésznőt sem talált, így a válogatás két évig húzódott. Számításba vett mindenkit, aki számított Hollywoodban, Katharine Hepburntől Susan Haywardon át Carole Lombardig, végül a kevéssé ismert angol Vivien Leigh mellett döntött, mert úgy érezte, a híres színésznők korábbi szerepei csak beárnyékolnák a történetet. Rhett Butler szerepének eljátszására Clark Gable volt a kézenfekvő jelölt, ő azonban karriergyilkosságnak tartotta a szívtipró megformálását és kitartóan ellenállt a felkérésnek. Végül az MGM azzal tudta meggyőzni, hogy elegendő „zsebpénzt” kapott Carole Lombardtól való válásának finanszírozásához.
A forgatás maga is rémálomnak bizonyult, amelynek során három rendezőt fogyasztottak el. A sorban első George Cukor mindössze 33 percet forgathatott le, máris kirúgták, az őt követő Victor Flemingnek idegkimerültség miatt kellett felállnia a rendezői székből, s bár a munkát Sam Wood fejezte be, végül csak Fleming nevét tüntették fel a stáblistán.
„Végül is, a holnap csak egy újabb nap.”
„Tara, az otthonom! Haza megyek! És kitalálom, hogyan hódítsam vissza. Mert hiszen, holnap új nap virrad.”
Az Elfújta a szélhez számtalan „leg” fűződik, így majdnem minden szavazáson bekerül minden idők legjobb filmjei közé, s az inflációval kiigazítva ez minden idők legtöbbet jövedelmező alkotása is (összbevétele 400 millió dollár, mai áron 1,5 milliárd dollár, majd 300 millióval több a második Csillagok háborújánál).
Az Elfújta a szél összesen tizenöt Oscar-díj jelölést kapott, amiből tizet meg is nyert, ezt csak húsz évvel később tudta a Ben Hur felülmúlni. Gable és Leigh legendás csókjelenete „minden idők legjobb filmes csókja”, a film végén Rhett Butler szájából elhangzó „Frankly, my dear, I don’t give a damn” (Őszintén szólva kedvesem, fütyülök rá) pedig az Amerikai Filmintézet szavazásán minden idők legjobb filmidézete lett. Talán kevésbé ismert tény, hogy az ominózus mondat ebben a formájában kis híján kimaradt a filmből, mert a 30-as évek erkölcsi cenzúráján fennakadt, azonban Selznick inkább vállalta az 5000 dolláros bírság kifizetését.
Mitchell a kiadók kapacitálása ellenére sem volt hajlandó a regényt folytatni, ezt végül örökösei jóváhagyásával Alexandra Ripley írónő tette meg. Az 1991-ben megjelent Scarlett természetesen siker lett, bár az eredeti nyomába sem ért, s mozifilm nem, csak egy televíziós minisorozat született belőle.
