A jó szótár sokkal több egyszerű adatbázisnál. A magyar nyelv nagyszótára nem csupán a nyelvészet – különösen a szótörténet –, az irodalomtudomány és társtudományaik kutatóinak lehet majd fontos segédeszköze, hanem a nyelvtanulóktól a kultúrhistória iránt érdeklődőkig sokak számára lesz haszonnal forgatható mű.
Az anyanyelvi nevelés és a nyelvtanulás nélkülözhetetlen eszközeinek, a szótáraknak a bemutatása és értékelése a fő célja annak a hagyományos rendezvénysorozatnak, amelyet az MTA Nyelvtudományi Bizottságának Szótári Munkabizottsága és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara szervezésében tartanak szerdán – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
„A jó szótár sokkal több egyszerű adatbázisnál. Készítéséhez elengedhetetlen a tudományos megalapozottság, szerkesztési alapelveikhez pedig a lexikográfusoknak mindvégig következetesen ragaszkodniuk kell. Mindemellett szakértelmet és nagyfokú precizitást igénylő feladat” – jellemezte munkájukat Ittzés Nóra, az MTA Nyelvtudományi Intézete szótári osztályának vezetője.
A 18-20 kötetesre tervezett, A magyar nyelv nagyszótára című kiadvány főszerkesztője szerint a használhatóságot számtalan tényező befolyásolhatja, például a címszavak rendszere, a szócikkek felépítése, értelmező szótáraknál a jól megfogalmazott definíció, szakszótár esetében pedig a szakszerű, a nyelvi valóságnak is megfelelő magyarázat.
Mint az MTA honlapja szerint, a Szótárnap 2012 programjainak résztvevői jól használható kiadványokat láthatnak. A hagyományoknak megfelelően a könyvbemutatón vásárlásra is lesz lehetőségük.
A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiai gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel. Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt csaknem 230 esztendő szókincséből merít.
Az adatbázisként készülő szótár százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi és köznyelv szókincse mellett bőségesen válogatva az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng stb. szókészletéből is.
Ittzés Nóra elmondása szerint az elmúlt két évtizedben egyre inkább teret nyertek a valóban értékes szótárak, de sajnos még mindig lehet találkozni szakmailag elfogadhatatlan színvonalú, funkciójukat ezért ellátni képtelen kötetekkel is. Az, hogy a szakemberek szerint milyen a valóban jó szótár, a rendezvényen is kiderül, hiszen a Kiefer Ferenc akadémikus által vezetett zsűri döntése nyomán ott adják át a Kiváló Magyar Szótár Díjakat.
A szótárnapon elhangzó, elsősorban nyelvészek és nyelvszakos egyetemi hallgatók érdeklődésére számot tartó előadásokon a lexikográfiai munkáról, a terminológia szerepéről, illetve a magyar bibliafordítási hagyományokról lesz szó.
A szótár iránti igény olyan korban fogalmazódott meg először, melyben a nemzet, a magyarság fogalma új értelmet nyert, és a közös nyelv az egyik legfontosabb összetartó erővé, közös élménnyé vált minden magyarul beszélő ember számára. A mű első köteteinek megjelenésére ugyan 170 évet kellett várni, de végül a legmodernebb technikával korszerű lexikográfiai szemléletű szótár született, melyet a nyelvészek mellett jogászok és tanárok, újságírók és más hivatásos kommunikátorok, bölcsészek és természettudósok, könyvtárosok és könyvolvasók mind haszonnal forgathatnak. A Nagyszótár lexikográfiai koncepciójának kidolgozója és egyben a mű főszerkesztője Ittzés Nóra.
