„Mi a giccs? Mi mögött a fellebbezés? Ennél is fontosabb, mi a baj a giccsnel? Noha a modern és posztmodern kultúránk központi jelentőségű, a giccset nem vizsgálták komolyan és átfogóan; esztétikai értéktelenségét általában feltételezték, de ritkán magyarázzák.”
Tomás Kulka Giccs és művészet című műve kapcsán Boros János, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Pálfalusi Zsolt író, esztéta, filozófus, a kiadvány fordítója folytatott diskurzust a Pesti Vigadó könyvtárában a júniusi könyvbemutatón. Az MMA Művészeteleméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) által gondozott kötet szerzője, Tomás Kulka a giccset a képzőművészet, az irodalom, a zene és az építészet területén vizsgálja.
A kötet három nagy fejezetből áll: Mi a giccs? Miért értéktelen a giccs? A giccs változatai. Noha a modern és a posztmodern kultúrában központi jelentőségű, a giccset nem vizsgálták komolyan és átfogóan; esztétikai értéktelenségét általában feltételezték, de ritkán magyarázzák. Kitsch és Art arra törekszik, hogy ezt a jelenséget esedékessé tegye a művészi értékelés és az esztétikai értékítéletek alapjainak feltárásával.
A kitch és a művészet megkülönböztetése érdekében Kulka azt javasolja, hogy a kitch azonnal azonosítható, érzelmileg töltött tárgyakat vagy témákat ábrázoljon, de ez nem lényegesen gazdagítja az ábrázolt tárgyakkal vagy témákkal kapcsolatos társulásainkat. Ezután foglalkozik a giccs megtévesztő természetével, megvizsgálva annak művészi és esztétikai értéktelenségét. Végül Kulka azt állítja, hogy a giccs tömeges vonzereje nem tekinthető esztétikai fellebbezésnek, de elemzése megvilágíthatja a művészet elismerésének természetét.
„Ahogyan van jó és rossz (gyenge minőségű) művészet, úgy van köztes alakzat, ez pedig a giccs, amelynek akarata, szándéka elér bennünket, világosan felismerjük, értjük benne az utalást, mégsem tudjuk azokkal a kritériumokkal illetni, mint a rossz művészetet, ugyanakkor messze áll a művészettől” – határozta meg a fogalmat Pálfalusi Zsolt. Mint mondta, miközben a különböző művészeti ágak élethalálharcot vívnak a fennmaradásért, addig a giccs örök, változatlan, megvannak a masszív, szilárd témái, mindeközben a morális megvetés tárgya. A giccsnek nincsenek korszakai, fogyasztjuk, életünkben megkerülhetetlen jelenséggé vált, sőt bizonyos esetekben kívánatos.
A kötet kitér arra, hogy eredetileg a giccs szót a festményekre használták, de az elsődleges jelentés fokozatosan bővült és ma már szinte mindenhol használatos a művészetben.
Mint azt Pálfalusi Zsolt szerint talán az egyik legelső giccs fogalom a zenében jelenik meg és Wagnertől származik. A zeneszerző szerint a giccs az, ahol látjuk a hatást, de nem látjuk annak az okát. Thomas Kulka könyvében foglalkozik Odd Nerdrum norvég művésszel is, aki saját magát giccsfestőnek aposztrofálja és iskolát alapít.
Thomas Kulka: Giccs és művészet, MMA Kiadó, 2021
