„Mit tanácsolsz, kit vegyek el: a szép Blau Szerént, vagy az okos Weisz Ráchelt?” „Hát, ha rám hallgatsz, inkább keresel egy olyat, aki passzol hozzád.” Zsidó alapviccek Dés Mihály válogatásában. Hacsak úgy nem… Hacsak úgy nem…?
„- Két nagy bajom van” – panaszkodik Kohn.
– Na és melyik az a kettő? – kérdi Grün.
– Az egyik, hogy a feleségem zsidó.
– De hát te is az vagy…!
– Az meg másik.”
A Pesti barokk című regénye a megjelenésének évében szépirodalmi szenzáció volt, majd jött a 77 pesti recept – Gasztronómiai anyaregény, amit idén egy válogatás követ. Mégpedig nem akármilyen válogatás; Dés Mihály olyan témához nyúlt, amely egyszerre kacagtat, elgondolkodtat, feldob és vitára indít: a pesti kabaré alapját, a sajátságos zsidó humor és a zsidó viccek sajátos gyűjteményét tárja az olvasók elé. Merthogy – akárcsak a magyar vagy akár az erdélyi viccek – ezek a viccek cseppet sem visszafogottak, óvatoskodóak és álszemérmesek, ám olykor lapos élcekkel tarkítottak. A szerző szerint „lényegében minden zsidók által készített és főleg zsidók által – kedélyesen heherészve – olvasott viccválogatás tele van antiszemita, meg nőgyűlölő viccel. Kifigurázni önmagunkat, nevetni önmagunkon pedig a legvidámabb dolog…
„Én persze azt állítom, hogy ilyen még nem volt, de akárhogy is van, egy kis móka-kacagás nem árt télvíz idején – vallja a szerző. – Meg hát a karácsonyfa alatt is elkel egy jó kis zsidó élcgyűjtemény. Mert a kötet egyik viccének gyerekhősével ellentétben én tudom, hogy a keresztények is megünneplik a karácsonyt…”
Zsidó alapviccek Dés Mihály válogatásában
„Kacagnom kell…!”, legyintene lemondóan a mamám egy újabb zsidóvicc antológia hallatán, és szokás szerint elvben igaza is volna. A gyakorlatban persze nem, mert ez a válogatás tényleg különbözik a hasonló tematikájú kiadványoktól, úgyhogy most az egyszer kéretik nem hallgatni rá. Először is kizárólag csak alapvicceket tartalmaz, vagyis olyanokat, melyekhez bármilyen szorult helyzetben bízvást fordulhat az ember egy kis vigaszért, útmutatásért, önbizalomért. Az is elmondható még róla, hogy nincsenek benne azok az ilyen gyűjteményekben elég gyakori élcek, melyeket csak a Tóra és a jiddis nyelv igen kimerítő ismerete esetén lehet megérteni. Benne vannak viszont mindazok a közszájon forgó zsidóviccek, amelyek sose szoktak szerepelni bennük, pedig évtizedek óta azokon röhög a fél ország. Van aztán itt még sok más is, de azt azért senki nem kívánhatja tőlem, hogy már a könyvem legvégén elsüssek minden jó poént.
(Dés Mihály)
– Mit tanácsolsz, kit vegyek el: a szép Blau Szerént, vagy az okos Weisz Ráchelt?
– Hát, ha rám hallgatsz, inkább keresel egy olyat, aki passzol hozzád.
Dés Mihály volt már újságkihordó és újságíró, műfordító és műítész, ingatlan- és irodalmi ügynök, píáros és egyetemi tanár, filmszínész és lapkiadó, valamint idegenvezető, cégvezető, műsorvezető, sőt, majdnem őrsvezető is, de pechére leszavazták. 1986-ban Barcelonába költözött, spanyolul publikált, ám 60 éves korában elhatározta, hogy magyar író lesz.
A Corvina Kiadó és a szerző, Dés Mihály minden érdeklődőt szívesen vár a Zsidó alapviccek Dés Mihály válogatásában című könyv bemutatójára.
Időpont: 2014. november 10. hétfő, 17 óra
Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café, Budapest
Dés Mihállyal Gálvölgyi János beszélget.
Hacsak úgy nem… Corvina, 2014. 148 oldal, ára 1990 Ft.
A borítórajz Dés Marci munkája
Dés Mihály – Fotó: Vancsó Zoltán
