Egy érdekfeszítő és titkokat feltáró kiállítást tekinthetünk meg Karen Blixenről és Henrik Ibsenről a Millenárison egészen április 30-ig.
Az idei könyvfesztivál díszvendégeként az északi országok mutatkoznak be. A könyves seregszemléhez kapcsolódó, Karen Blixen dán írónő életét és munkásságát, valamint Henrik Ibsen norvég drámaíró műveinek társadalompolitikai aktualitásait bemutató tárlat már március végén megnyílt és egészen április 30-ig látható a Millenáris Európa Pont elnevezésű helyszínén.
Kiss Zsuzsanna, a Kecskeméten található Dán Kulturális Intézet kulturális titkára elmondta, hogy valójában két külön kiállításról van szó. Az Ibsen-tárlat a Norvég Királyi Nagykövetség, a Blixen-bemutató pedig az intézet saját kiállítása.
Blixen és Ibsen címmel a skandináv irodalom két nagy személyisége
Karen Blixen (1885-1962) a 20. századi dán irodalom kiemelkedő képviselője. A dániai Rungstedlundban született és élete nagy részét itt töltötte, de meghatározó élmény volt számára a Kenyában töltött 17 év, amelyről könyveiben, köztük a Volt egy farmom Afrikában című regényben is ír. Extravagáns alakját és életét Sydney Pollack Oscar-díjas Távol Afrikától című filmjéből ismerte meg a világ. Cseppet sem kevésbé izgalmas írói pályája a filmben ábrázolt sorscsapások, a kávéfarm csődje és szerelme halála után kezdődött csak el. A Hét fantasztikus történet Karen Blixen fő műve, legutóbbi kiadásának borítótervét nem más, mint a dán királynő készítette. Afrikából hazatérve, otthona csendjében azokat az egzotikus meséket írta le, melyekkel kenyai farmján szórakoztatta a hozzá betérő vendégeket, elsősorban szerelmét, Denys Finch Hattont.
Afrika hálából ma is őrzi emlékét: egykori kávéfarmja területét Kenyában Karenföldnek nevezték el. Egyedülálló életműve a dán bárónőt mára a világirodalom klasszikusává avatta. Hívei közé olyan hírességek is tartoztak mint Arthur Miller, Orson Welles és Hemingway, aki a Nobel-díj átvételekor azt nyilatkozta, hogy Karen Blixen jobban megérdemelte volna a díjat, mint ő.
Blixen magyarul megjelent művei között van emellett az Árnyék a füvön, a Téli regék, valamint a Babette lakomája és A halhatatlan történet, amelyekből szintén készült film.
Karen Blixen alapvetően romantikus művészete sajátos színfoltot jelentett az 1930-as évek naturalista színezetű, polgári dán irodalmának közegében. 1950 és 1959 között több dán irodalmi díjat nyert, 1960-ban a Dán Akadémia tagjává választották. Egykori kenyai otthona ma múzeum.
A Blixen-tárlatot először a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be, 2008 óta az ország több helyszínén volt már látható. A tablókon rengeteg kép segítségével adnak áttekintést életének legfőbb eseményeiről, bemutatva az afrikai életet, Denys Finch-Hattonnal való szerelmének történetét és a rungstedlundi Karen Blixen Múzeumot. „Ez az első és egyetlen olyan kiállítás, ami ilyen részletesen mutatja be Blixen életét és műveit”.
Karen Blixen Angyalok bosszúja című könyvével is megismerkedhet mindenki: az álnéven írt regényt, amelyet az írónő „törvénytelen gyermekének” nevezett, a Könyvfesztiválra alkalmából jelentetett meg magyarul a Polar Kiadó.
Henrik Ibsen (1828-1906) a világirodalom egyik legjelentősebb alakja. 1857-ben a fővárosi Norvég Színház dramaturgja lett, de az ezt követő öt év élete legkomorabb időszakának bizonyult. A szegényes kulturális környezet, művészi kielégületlensége, színházának csődje depresszióba sodorták, csupán néhány versre futotta erejéből. A későbbi nagy művek szempontjából mégis hasznos volt ez a néhány év: itt szembesült a polgári élet hazugságaival, az érzelmek torzulásával, amelyek néhány év múlva fő témái lesznek, s itt találkozott élete nagy szerelmével, Suzannah Thoresennel, akit 1858-ban feleségül vett.
1864-től életének következő 27 évét jórészt külföldön, Rómában, Drezdában és Münchenben töltötte. Ez volt legtermékenyebb korszaka, az önkéntes száműzetésben végre rátalált saját hangjára és témáira.
Az idős mester 1891-ben ismét körutat tett Európában, s mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Magyarországra is eljutott, részt vett a Nóra bemutatóján, a rossz nyelvek szerint szövődött is némi románc közte és a címszerepet alakító Jászai Mari között.
Ibsen központi szerepet töltött be az európai szellemi életben végbement modern átalakulásban, a modern dráma megteremtőjének tekintik. Színművei mindmáig megőrizték aktualitásukat és világszerte rendszeres szereplői a színházi repertoároknak. Ibsen összesen 26 drámát és egy versgyűjteményt írt. Művei között van a Peer Gynt, a Nóra, a Kísértetek, A vadkacsa, a Rosmersholm, a Hedda Gabler és a Solness építőmester is.
A Millenárison látható kiállítás kilenc tematikus plakáton mutatja be Ibsen műveinek társadalompolitikai aktualitását. A plakátokon idézetek olvashatók Ibsen egy-egy művéből. Ezekhez kapcsolódva a mai norvég közélet aktív szereplői, köztük filozófus, környezetvédő, író, újságíró, politikus, ombudsman és nőjogi aktivista ír arról, hogy mit üzen Ibsen olyan ma is nagyon aktuális témákról, mint a szólásszabadság, a politika és a hatalom, a globalizáció vagy a női egyenjogúság.
Helge Ronning norvég író A lehetetlen szabadság – Henrik Ibsen és a modernitás című könyvét, amely a Nagyvilág Kiadónál jelent meg a Könyvfesztivál alkalmából.
