Amióta 1952-ben, alig huszonöt esztendősen elfoglalta a trónt, II. Erzsébet királynő példátlan közfigyelem tárgya, de a csillogás és a szóbeszéd ködén át vajon mennyire alkothatunk pontos képet a világ leghíresebb uralkodójáról?
Szeptember 9-e nagy nap a 89 éves II. Erzsébet brit királynő életében: ettől a naptól fogva ugyanis ő lesz az a brit uralkodó, aki a leghosszabb ideig ült a brit trónon.
A királynő az udvari sajtóhírek szerint nem kívánt nagy felhajtást, a Buckingham-palota is azt közölte: ez a nap is csak egy átlagos nap lesz az uralkodó számára, aki a nap nagy részét az előrejelzések szerint a Balmoral rezidencián tölti, és nem akar ünneplést. Az 1926-os születésű, 89 éves királynő egész pontosan 23 226 nappal, azaz 63 évvel és hét hónappal vonul majd be csúcstartóként a brit történelembe, leváltva Viktória királynőt, aki 1896-ban lett rekorder.
Erzsébet most őt is túlszárnyalta, és nem mellékesen ezzel a legidősebb élő uralkodó lesz a világon. A királynő amúgy nem szándékozik visszavonulni, folytatja a munkát, azaz jelen kíván lenni a britek életében. A ma élő britek legnagyobb része az ő uralkodói időszakában élte életét, és ez nem akármi.
A királynő természetesen nem maga nyilatkozott, hanem a Buckingham palota közölte: ez a nap is csak egy átlagos nap lesz az uralkodó számára, aki szeptember 9-ét várhatóan a Balmoral rezidencián tölti, és nem akar ünneplést.
Az 1926-os születésű, 89 éves királynő, egész pontosan 23 226 nappal, azaz 63 évvel és hét hónappal vonul majd be csúcstartóként a brit történelembe, leváltva Viktória királynőt, aki 1896-ban lett rekorder. Erzsébet most őt is túlszárnyalta, és nem mellékesen ezzel a legidősebb élő uralkodó lesz a világon – aki amúgy nem is szándékozik visszavonulni, folytatja a munkát, azaz jelen kíván lenni a britek életében. A ma élő britek legnagyobb része az ő uralkodói időszakában élte életét, és ez nem akármi.
Úgyhogy az alattvalók mégiscsak szeretnék emlékezetessé tenni a rekordot. A windsori palotánál húzódó Queen’s Walkwayt 63 emléktáblával jelölik meg, a londoni Towerre pedig hét napon át Erzsébet előtt tisztelgő animációkat, képeket vetítenek. Az eseményt alaposan taglaló és felvezető, a történeti párhuzamokat tárgyaló brit sajtó történészeket idéz, akik azt sürgetik, igenis legyen „rendes” nemzeti megemlékezés ezen a napon. Csakhogy a Buckingham-palota világossá tette, nem akarnak hivatalos programot sem, nemhogy nemzeti ünnepet. És úgy hisszük, ez pontos uralkodói szerepfelfogást tükröz.
A brit királyi cím, a korona maga, nagy változáson ment át az utóbbi évtizedekben. Az uralkodó ma is becsben álló figura, és a nemzeti egység – bármi legyen is az – napi politikán, társadalmi ügyeken felülemelkedő szimbóluma, de jelentősége kisebb, mint korábbi történelmi időkben. Profánul szólva: Erzsébet nem jelöl politikai korszakot, Margaret Thatcher, vagy Tony Blair igen. A királyi család életét pedig a nemzet mintha szappanoperaként figyelné.
Közben még mindig a királynő az, akiért felkeresik Nagy-Britanniát, és persze London nevezetességeit a turisták tömegei. Vele azonosítanak valamit, ami több mint turistalátványosság. A tradíciót, a brit lobogót, az egykori világbirodalom tekintélyét megtartó, de mégiscsak modern európai országként funkcionáló államot. Vele, és nem David Cameronnal. És ezzel így van az angolok nagy többsége is. A skótok már jóval kevésbé, az északírek pedig szinte egyáltalán nem. Még úgy sem, ha Erzsébet volt az, aki 2012-ben kezet fogott egy korábbi IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) parancsnokkal is.
A királynő ma olyan közszereplő, aki az ellentétek elsimításában érdekelt, és ezzel finoman ellensúlyozza a sokszor megosztó miniszterelnököket, akik azonban mélyrehatóbban formálják az ország életét. Hadd jegyezzük meg, a brit kormány ezekben a hetekben kemény bevándorlásellenes kampányt folytat, érdekes gondolatkísérlet, hogy a királynő vajon tesz-e egy gesztust a brit gazdaságot pörgető nem brit születésűek felé – az egység nevében.
Egy modern uralkodó élete
Ez az alcíme Sally Bedell Smith könyvének, a címe pedig, mi lehetne egyéb: Erzsébet, a királynő. A kötet, noha 2013-ban jelent meg, most újra igazi aktualitást kap. Ma ismét arra kíváncsi a világ: kicsoda II. Erzsébet? A könyv szerzője újságíró, aki nem királyi tündérmesét kínál, hanem valódi tényeket, egy modern kori uralkodónő életének történetét. Végigköveti a 25 évesen trónra lépő fiatal nő életét napjainkig, és közben végig arra keresi a választ: mi a titok? A személyiség titka, varázsa, amely ilyen hosszú ideig lehetővé teszi, hogy II. Erzsébet népszerű legyen?
Szimbólumnak lenni nem könnyű. Kemény fizikai munka is – miközben a királyság intézményét a történelem és a bulvársajtó is kikezdte. De Erzsébet valamiért hiteles tudott maradni szerepében, szimbolikus mivoltában, valamint egyszerű emberként is. Ebből a könyvből kiderül, miért.
Az Erzsébet, a királynő – Egy modern uralkodó élete című kötet minden részletében hiteles, mégis olvasmányos és szórakoztató közelkép egy olyan asszonyról, akit eddig csak távolról, a tévé képernyőjéről ismerhettünk – egy kivételes személyiségről, aki eleven humorérzékkel és mérhetetlen józansággal végzi kötelességét, bármit rójon is rá a munkája és a családja.
H. G.
Könyvjelző
