Nemes László új filmje a francia ellenállás legendás alakjának történetén keresztül mutatja meg, milyen ára lehet a hűségnek és az igazsághoz való ragaszkodásnak.
Franciaországban több mint 2200 település őrzi Jean Moulin nevét, hamvai a párizsi Panthéonban nyugszanak, Magyarországon mégis kevesen ismerik a történetét. Pedig a francia ellenállás egyik legfontosabb alakjának sorsa a diktatúrával szembeni helytállásról, a kollaborációról és az egyéni felelősségről szól. Nemes László Oscar-díjas rendező Moulin című, első francia nyelvű nagyjátékfilmje a férfi életének legdrámaibb időszakát idézi fel. A film világpremierje a 2026-os cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában volt, a magyar közönség október 29-én, a Budapest International Film Festival keretében láthatja, november 12-től pedig a hazai mozikban is bemutatják.
A prefektusból az ellenállás jelképe
Jean Moulin 1937-ben, mindössze 38 évesen Franciaország legfiatalabb prefektusa lett. A német megszállás után azonban megtagadta, hogy hamis nyilatkozattal ártatlan szenegáli katonákra hárítsa a németek által meggyilkolt civilek halálának felelősségét. Inkább megpróbált öngyilkosságot elkövetni: egy üvegdarabbal elvágta a torkát, de túlélte. Nyakának sebhelyét később sállal takarta el, amely idővel védjegyévé vált.
Franciaország eközben súlyos erkölcsi és politikai válságba süllyedt. A Vichy-rendszer együttműködött a náci Németországgal, a zsidó lakosságot üldözték, az ellenállás pedig egyre nagyobb kockázattal járt. Moulin Charles de Gaulle megbízásából azt a szinte lehetetlen feladatot vállalta, hogy egységbe szervezze a különböző politikai irányzatokhoz tartozó, egymással is rivalizáló ellenálló csoportokat. Kitartó munkájával kulcsszerepet játszott az Egységes Ellenállási Mozgalom létrehozásában.
Párharc a Gestapo fogságában
1943 júniusában Moulint letartóztatták. Kihallgatását Lyonban Klaus Barbie, a Gestapo hírhedt vezetője irányította, aki brutális kínzásokkal próbált információkat szerezni az ellenállás hálózatáról. Moulin számára minden kimondott szó társai életét veszélyeztethette.
Nemes László filmje ezt a végzetes találkozást állítja középpontba. Gilles Lellouche alakítja Moulint, Lars Eidinger pedig Barbie-t. A kihallgatószoba zárt terében kibontakozó pszichológiai thrillerben két akarat és két erkölcsi világ feszül egymásnak: az egyik oldalon a hatalom mindenáron információt akar, a másikon egy ember próbál kitartani az elvei mellett.
A történelem személyes felelőssége
Jean Moulin története Magyarországon is ismerős kérdéseket vet fel. A német megszállást követően a magyar közigazgatás és csendőrség közreműködésével mintegy 440 ezer magyar zsidót deportáltak, többségüket Auschwitzba. A kollaboráció és az üldöztetés magyarországi története szintén arra figyelmeztet, milyen következményekkel jár, amikor az állami intézmények az elnyomás szolgálatába állnak.
A Moulin nem közvetlen történelmi párhuzamot keres, hanem az egyéni döntések súlyára irányítja a figyelmet. Mit tehet az ember, ha a hatalom hazugságra kényszeríti? Hol húzódik a határ a túlélés és az árulás között? Moulin sorsa arra emlékeztet, hogy a történelem nemcsak a nagy politikai döntéseken múlik: olykor egyetlen ember bátorsága is jelképpé válhat.
A film forgatókönyvét Olivier Demangel írta, operatőre Erdély Mátyás, vágója Politzer Péter. A Moulin a Pitchipoï Productions és a Pioneer Pictures gyártásában készült, magyarországi forgalmazója az ADS Service.
